Beszélgetés Dr. Kathi Attilával a fogyasztók védelméről Az egészségügyi hirdetéseket, reklámokat már árgus szemekkel figyelik, és a gyógytermékek forgalmazását is ellenőrzik, a diagnosztikai és gyógyító tevékenységre azonban nincsen ráhatásuk a fogyasztóvédőknek. A hatóság „arca”, Dr. Kathi Attila sajtófőnök azonban úgy véli, az uniós csatlakozás nyomán a fogyasztóvédelem több új konkrét feladatot kap majd az egészségügyben – akár a szolgáltatások ellenőrzésében is. A fogyasztóvédelem szerepe az egészségügyben címmel tartott előadást a közelmúltban az egészségipari konferencián. Legyen szíves, magyarázza meg, kit nevezünk itt fogyasztónak, és mitől kell őt megvédeni? – Fogyasztó mindenki, aki egészségügyi szolgáltatást vesz igénybe, pontosabban egészségügyi terméket vásárol. A szolgáltatásokra ugyanis egyelőre nem terjed ki a hatáskörünk. Az egészségügyi termék alatt, gondolom, főként gyógyszereket, gyógyászati segédeszközöket kell érteni. – Így van. Elsőként éppen a gyógyszerreklámok, az orvosságokkal kapcsolatos hirdetések ellenőrzését kaptuk feladatul. A gyógyszerreklámok területét kiemelten kezeltük és kezeljük, hiszen itt egy olyan speciális termékről van szó, amelyet ha nem megfelelő körültekintéssel alkalmaznak, egészségkárosodást okozhat. A gyógyszerek esetében nagyon fontos, hogy a vásárló komolyan vegye a figyelmeztető szöveget. Még akkor is, ha a jogszabály már nem írja elő a mellékhatás és az ellenjavallat feltüntetését, csupán annyit, hogy a hirdetésben szerepelnie kell „A kockázatokról és a mellékhatásokról kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!” figyelmeztetésnek. A gyógyszerreklám 2002 óta tehát még kevesebb információt tartalmaz a készítményről, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy például egy félperces reklámfilmben lehetetlenség felsorolni az összes kockázatot, az pedig szintén félrevezető lehet, ha csak néhányat emelnek ki a sok közül. Mi azt tartjuk fontosnak, hogy a kötelező óvatosságra intő szöveg legyen figyelemfelkeltő. Erre azért, ha jól tudom, van valamiféle előírás. – A jogszabály csak annyit mond ki, hogy az írott sajtóban megjelenő gyógyszerhirdetések 10 százalékát, az elektronikus sajtóban közzétett gyógyszerreklámokból pedig 5 másodpercet kell a figyelmeztető szövegnek kitennie. Az európai gyakorlat azonban azt mutatja, hogy ez az időtartam a reklámokon belül igen változó, hiszen – miután ez gyakran már a kreatív hirdetési elem része –, hol egy gyermekhang énekli, hol egy felnőtt mondja, illetve hadarja el ezt az egyébként nagyon fontos üzenetet.