A táplálásterápia a modern, bizonyítékokon alapuló orvosi ellátás alapvető eleme, amelynek célja az egyén aktuális igényeihez igazított energia- és tápanyagszükséglet biztosítása. Napjainkban a komplex betegellátás alapvető részét képezi; a mortalitási valamint morbiditási mutatókra gyakorolt hatása messze túlmutat a klasszikus értelemben vett “alultápláltság” rendezésén. Nemzetközi ajánlások és irányelvek hangsúlyozzák, hogy a nem megfelelő tápláltsági állapot már a betegségek korai stádiumaiban befolyásolja a prognózist, növeli a szövődmények előfordulását és rontja az életminőséget. Az alapellátásban dolgozó egészségügyi szakemberek kulcsszerepet töltenek be a veszélyeztetett betegek azonosításában, a táplálásterápia indikációjának felállításában és a hosszú távú gondozásban.

A betegséggel összefüggő malnutríció olyan kóros tápláltsági állapot a háziorvosi ellátásban, amely direkt és indirekt módon is, kedvezőtlen hatást gyakorol a klinikai kimenetelre. A táplálásterápia során az orális szupplementáció tápoldatai (oral nutritional supplements, ONS) hatékony eszközt jelentenek a tápláltsági állapot javításában, azonban eredményességük döntően függ a terápiáhűségtől. Az ONS-terápiahűség komplex, többdimenziós jelenség, amelyet beteg-, terápia-, környezeti és egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tényezők egyaránt befolyásolnak. 

Győri Péter szociológus a Népszavának azt mondta, hogy a pszichiátria és a drogprevenció elsorvasztása miatt betegek ezrei vannak az utcán.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár március 15-e alkalmából kitüntetéseket adott át a Pesti Vigadóban.

Csiki Zoltán és Papp Gábor egyetemi docensekkel, a Debreceni Egyetem szakembereivel az egészségben eltöltött évek meghosszabbításáról, a rendszer hiányosságairól és a mesterséges intelligencia nyújtotta új lehetőségekről beszélgettünk.

A dysuria diagnosztikáját nehezítik az atípusos tünetek és a kommunikációs akadályok, ezért a részletes anamnézis, labor- és képalkotó vizsgálatok mellett a validált kérdőívek alkalmazása is hasznos lehet. A kezelés alapja az oki terápia.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.

A gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag és a keringést támogató étrend csökkentheti az időskori demenciák kockázatát is.

Hazai és nemzetközi felmérések alapján a kórházban, az ápolási otthonokban és az otthon kezelt, illetve ápolt betegek 15-30%-a kóros tápláltsági állapotú. A kezdetben normális tápláltsági állapotú betegek is gyógyulási esélyüket veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek, ha kórállapotuk miatt elégtelenné válik a táplálkozásuk, és nem részesülnek megfelelő táplálásterápiában.