Egy herpesz ellen használt szer alkalmazása lelassítja az egyidejűleg HIV-vírussal is fertőzött embereknél az AIDS-betegség kifejlődését, állapították meg amerikai kutatók.

A herpeszfertőzéstől egy hétig is védő, állatkísérletekben már hatásosnak bizonyult krémet fejlesztettek ki amerikai kutatók. A szer egy új típusú terápián, az úgynevezett RNS-interferencián alapul, amely kikapcsolja azon gének működését, amelyeket a herpeszvírus a sejtek megszállására használ.

  Lapzártánkkal egy időben hozta nyilvánosságra Horváth Ágnes miniszter azt a jogszabálytervezetet, amelyben minden előrelátható körülmény esetére találnak útmutatást azok, akik az intézményen kívüli szülés kísérésére vállalkoznak. Összeállításunk segítségével ítéljék meg önök, szigorú rendszert alkotott-e a minisztérium? A tárca valamennyi érintettel egyezteti a jogszabály tervezetét, azt követően kodifikálja és benyújtja a kormány elé.   Ki vezethet otthonszülést?  Legalább 10 éves gyakorlattal és a külön jogszabályban meghatározott engedéllyel rendelkező szülésznőgyógyász szakorvos, illetve az a szülésznő, aki az egészségügyi továbbképző intézet által az otthonszülés kísérésére jogosító, vizsgaköteles tanfolyamot eredményesen elvégezte. A tervezett otthonszülésnél legalább két egészségügyi dolgozó egyidejű jelenléte szükséges.    Jogi procedúra   A várandós anya a terhessége 36. hetéig dönthet a tervezett otthonszülésről. Nyilatkozatot kell kitöltenie, amelyben megjelöli a szülést kísérő orvos vagy szülésznő nevét, működési engedélyének számát, a szülés tervezett helyszínét és azt a háttérkórházat, ahová komplikáció esetén beszállíthatják. A nyilatkozat kézhezvételét követő 3 napon belül az otthonszülésről a szakorvos, illetve a szülésznő értesíti a háttérkórházat, amely 15 napon belül írásban tájékoztatja a várandós anyát és a szülést kísérőt a nyilatkozat tudomásulvételéről.   A háttérkórház feladata   Az intézmény elvégzi a külön jogszabály szerinti, az otthonszülést támogató vizsgálatokat, biztosítja az anti-D gammaglobulin védelmet, valamint a 0–4 napos korban elvégzendő szűrővizsgálatokat, továbbá komplikáció esetén fogadja a várandós anyát.   Kinek mi a feladata, ha megindult a szülés?  A szülés megindulásakor a szakorvos, illetve a szülésznő értesíti a háttérkórházat és az Országos Mentőszolgálatot. Komplikáció esetén a szakorvos, illetve a szülésznő a rendeletben meghatározott feltételek esetén köteles a várandós nőt kórházba szállíttatni. Amennyiben a háttérkórház távolsága miatt az anya vagy a magzat élete, egészsége súlyosan veszélybe kerülhet, vagy fennáll a maradandó fogyatékosság veszélye, akkor a szülő nőt és az újszülöttet az otthonszülés helyszínéhez legközelebbi – ellátására köteles, vagy az ügyeletet ellátó egészségügyi szolgáltatóhoz kell szállítani.   Szülést követő adminisztráció  A komplikációmentes szülést követő 24 órán belül a szakorvosnak, illetve a szülésznőnek értesítenie kell a háttérkórházat és a védőnőt. A szakorvos, illetve szülésznő a szülést követő 4 órán keresztül köteles az anya mellett maradni, és 24 órán keresztül garantálniuk kell közvetlen elérhetőségeiket. A születést a bábának, illetve orvosnak 8 munkanapon belül jelentenie kell az Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központnak.   Dokumentáció  A szülést kísérő orvos, illetve szülésznő köteles szülési naplót vezetni, amelynek tartalmaznia kell az adott évben lezajlott szülések sorszámát, időpontját, a várandós anya személyazonosító adatait, a legfontosabb diagnózisokat és beavatkozásokat, továbbá az újszülött nevét, nemét, súlyát, hosszát. A szülés folyamatáról észlelési lapot kell vezetni, amelyet a szülés befejezését követően a jelen levő egészségügyi dolgozóknak alá kell írniuk. A komplett dokumentáció része a nyilatkozat, a háttérkórház visszaigazolása, a szülési napló, valamint az észlelési lap.    Az otthonszülés feltételei  • Terminusban lévő szövődménymentes terhesség: a betöltött 37. és 41. hét között, koponyavégű fekvéssel  • Első szülés, ha semmilyen kizáró feltétel nincs  • Második–ötödik szülés, ha az előző szülések szövődménymentesek voltak  • 18–35 év között, többedszer szülő nő esetén az otthonszülés 35 év felett is megengedhető, ha semmilyen más szövődmény nem várható  • BMI 18–30 között Relatív kontraindikációk  • Előzetesen több mint öt szülés (grand multipara)  • 35 év feletti életkor  • A környezetben észlelt fertőző betegség Kizáró feltételek Szülészeti és általános kórelőzmény  • Olyan anyai betegségek, amelyek veszélyeztetik az anya vagy a magzat életét, egészségét (pl. a magas vérnyomásbetegség minden formája, a cukorbetegség minden formája, a véralvadási zavarok minden formája, autoimmun betegségek, szívbetegség, epilepszia, asthma bronchiale, a pajzsmirigy betegségei stb.)  • Korábbi 3 spontán vetélés, ha még nincs élő gyermeke  • Ezt megelőző szülésnél: vállelakadás, 4500 g vagy nagyobb újszülött, harmad- vagy negyedfokú gátsérülés  • Ha a korábbi szülészeti esemény során méhen belüli retardáció, méhen belüli elhalás vagy koraszülés fordult elő  • Minden olyan anyai betegség, amelyben konziliárius orvos felvetette a császármetszés lehetőségét  • Előzetes császármetszés vagy a méhtesten végzett műtét (például myomectomia, hysterotomia)  • Az anya lázas állapota  • Az anya HIV- vagy hepatitis B-fertőzése  • Drogdependencia, alkoholizmus, erős dohányzás Magzati betegségek, vagy annak gyanúja  • Nagy magzat: először szülő nő esetén a 38. héten végzett ultrahangvizsgálat 4000 g feletti magzati súlyt, vagy többedszer szülő nőnél 4250 g feletti magzati súlyt valószínűsített  • Súlyos oligohydramnion  • A terhesség igazoltan betöltötte a 41. terhességi hetet  • Koraszülés esetén: a terhességi kor igazoltan nem éri el a betöltött 37. hetet  • Kis súlyú magzat esetén: ha a 38. heti ultrahangvizsgálat 2500 g alatti magzati súlyt valószínűsített, oligohydramnionnal vagy anélkül  • Ikerterhesség esetén  • Magzati fejlődési rendellenesség esetén  • Ha a magzat méhen belül elhalt  • Placenta praevia minden formája esetén  • Magzati oxigénhiányra utaló, kóros NST esetén  • RH-alloimmunizáció vagy más vércsoport-összeférhetetlenség esetén, ha hematológus/neonatológus szerint az újszülött károsodása várható  • Fekvési rendellenesség: medencevégű fekvés, haránt- vagy ferdefekvés  • Ha a magzatvíz meconiumos  • Idő előtti burokrepedés esetén Mikor kell kórházba szállítani a szülő nőt? Ha az anyánál a szülés megindulásakor az alábbi súlyos szövődmények valamelyike fennáll  • Aktív genitális herpesz  • Koraszülés (<37. hét)  • Fekvési rendellenességek  • Súlyos hipertónia Ha a szülés alatt az alábbi tünetek jelentkeznek  • 38 şC feletti láz  • Kóros magzati szívhangeltérések  • Meconiumos magzatvíz  • Előesett köldökzsinór  • Abruptio placentae vagy placenta praevia  • Erős vérzés  • Elhúzódó szülés Ha a szülés után az alábbi szövődmények valamelyikét észlelik az anyánál • Thrombophlebitis vagy thromboembolia  • Postpartum eclampsia  • Uterus inversio  • Postpartum vérzés (szokásos kezelésre nem szűnő)  • Szülészeti shock Ha a szülés után az alábbi szövődmények valamelyikét észlelik a magzatnál  • Az Apgar-érték még 10 perc után is 7  • Görcsös állapot gyanúja  • Jelentős fejlődési rendellenesség (azonnali orvosi beavatkozást igényel)  • RDS vagy amennyiben az újszülött nem tartja a hőmérsékletét Milyen eszközöket kell a szakorvosnak, illetve a szülésznőnek biztosítania az otthonszüléshez?  • A magzati szívműködés regisztrálására alkalmas, Doppler elven működő szívhangregisztráló  • Sztetoszkóp, újszülöttsztetoszkóp  • Vérnyomásmérő  • Hordozható szívó berendezés  • Újszülött-laringoszkóp  • Episiotomiás ollók  • Szuturás tálca  • Sürgősségi táska  • Oxytotikus hatású szerek (Oxytocin, ergot alkaloida)  • Helyi érzéstelenítők (Lidocain, Bupivacain)  • Epinephrin (adrenalin)  • Infúziós oldatok: min. 2000 ml, kristalloid és kolloid  • Köldökcsat  • Steril szívó az újszülött ellátásához  • Fertőtlenítő oldat  • Steril kesztyűk  • Nem steril kesztyűk  • Steril gézlapok  • Lemosólapok  • Steril síkosító (pl. steril paraffinolaj)  • Fecskendők, tűk (több méretben)  • Fonalak szuturához  • Hólyagkatéter  • Kémcsövek vérvételhez, többféle (pl. alvadásgátlóval), szállítódoboz  • Veszélyes hulladék tárolására alkalmas gyűjtő (Forrás: Az Egészségügyi Minisztérium szövegszerű javaslata a kórházon kívüli szülés részletes szabályozására; Az egészségügyi miniszter rendelettervezete a tervezett otthonszülés egészségügyi szakmai feltételeiről)

Óvakodjunk a műtéttől! A herpeszről rendszerint az ajkakon megjelenő hólyagokra, ritkábban a genitális fertőzésekre gondolunk, pedig ez a vírus más testrészeket is megtámadhat. Például az ujjakat. Míg az ujjak bakteriális eredetű gyulladásai műtéttel általában jól orvosolhatók, addig a vírusos ujjfertőzések esetében a sebészi beavatkozás nem indokolt. Sőt hibának számít, mert a vírus szóródása következtében akár halálos kimenetelű agyhártyagyulladáshoz is vezethet, szögezi le dr. Frank Schiedel és munkacsoportja (Münsteri Egyetemi Klinika, kézsebészeti részleg) egy ritka eset bemutatása kapcsán.A kollégák egy 26 éves fiatalember esetét ismertetik, akinek a jobb kezén, annak is a középső ujján hegesedő fekély alakult ki. A jobb al- és felkar nyirokereinek gyulladását is megállapították, a jobb hónaljban fájdalmasak és duzzadtak voltak a nyirokcsomók. A fiatalember napok óta fáradtnak és levertnek érezte magát. A kezdeti viszketés és égő érzés után előbb hólyagok keletkeztek az ujján, majd ezek fájdalmas, nedvedző fekélybe mentek át. A beteg már hosszabb ideje évi két-három ilyen epizódot vészelt át.