Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az ágazatvezetés egyes intézkedésekből még nem rajzolódik ki, milyen egészségügyi rendszert akar felépíteni a kormány – ezért átfogó ágazati stratégiát sürget Sinkó Eszter, míg Orosz Éva szerint nem feltétlenül kell kész tervet letenni az asztalra.

Eltörlik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára kötelezően fizetendő ötezer forintos hozzájárulást.

Az egészségügyi miniszter az Országos Mentőszolgálat élére dr. Constantinovits Miklós oxyológust és sürgősségi szakorvost, a Mentőszolgálat Orvosszakmai Osztályának korábbi vezetőjét nevezi ki.

Az egészségügyi miniszter az Országos Mentőszolgálat élére dr. Constantinovits Miklós oxyológust és sürgősségi szakorvost, a Mentőszolgálat Orvosszakmai Osztályának korábbi vezetőjét nevezi ki.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét.

Hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a 2026-os költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány.

Tiltakozó akcióhoz indítottak aláírásgyűjtést az alapellátó fogorvosok, kiszámítható, a költségeket fedező finanszírozást kérnek – írja a Népszava. 

Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, mi az oka a hazai mutatók kedvezőtlen alakulásának.