A metformin több mint hat évtizede a 2-es típusú diabetes mellitus (T2DM) farmakoterápiájának alapköve. Bár anti-hyperglykaemiás hatásmechanizmusa jól ismert, az utóbbi években egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy alkalmazása a glükózkontrollon túlmutató előnyökkel is jár.

A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.

A Parkinson-kórban jelentkező affektív tünetek, valamint a kognitív funkciók, a percepció és a gondolkodás eltéréseinek korai felismerése kulcsfontosságú mind az alapbetegség, mind az ahhoz társuló pszichés jelenségek optimális kezelése szempontjából. A különböző pszichiátriai tünetek kóreredete nem teljesen tisztázott, ugyanakkor a páciensek jelentős hányada szenved olyan tünetektől, melyek sokszor aluldiagnosztizáltak.

Mivel a szarkopénia kezelésére jelenleg nem áll rendelkezésre célzott gyógyszeres terápia, az életmódbeli intervenciók – mint például a kiegyensúlyozott táplálkozás, a megfelelő fehérjebevitel és a rendszeres fizikai aktivitás – állnak a kutatások és a klinikai gyakorlat fókuszában.

Neuropathiáról beszélünk a perifériás vagy az autonóm idegek szerkezeti- vagy funkcionális károsodása esetén, melyek jellemzően érzészavarokat, motoros működési zavarokat vagy vegetatív diszfunkciókat eredményezhetnek.

Az izmok és csontok leépülésének megelőzése érdekében fontos a D-vitamin- és kalciumpótlás, az idős betegek antidiabetikus kezelésének megválasztásakor pedig a hatékonyságon kívül figyelembe kell venni a kezelés mozgásszervi rendszerre gyakorolt hatását is.

A HUN-REN KOKI kutatóinak eredményei nagy jelentőséggel bírhatnak a szkizofrénia, az epilepszia vagy az Alzheimer-kór kutatásában.

Megmutatták, milyen is az a kis idegrendszer, ami a szívnek van fenntartva és kizárólag arra összepontosít, írja a hvg.hu.

Egy stresszválasz faktor fehérje blokkolása hozhat áttörést a neurodegeneratív betegség kezelésében.

Az elhízással összefüggő magas vérnyomás mögött meghúzódó mechanizmusok összetettek és sokrétűek, és többek között magukban foglalják a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer/szimpatikus idegrendszer túlaktiválását, az adipokinek túlzott stimulációját, az inzulinrezisztenciát, az immunrendszer diszfunkcióját, a vese-, szív-, és zsírsejtek strukturális/funkcionális változásait.