A kutyák agyi aktivitása az emberi önkontroll idegrendszeri jellegzetességéhez hasonló mintázatot mutat, derül ki kutatási eredményekből.

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából. 

Az irányelvek a béta-blokkolók alkalmazását kiemelten támogatják az emelkedett nyugalmi pulzusszámú (>80 ütés/perc) betegeknél, mivel a magas nyugalmi pulzusszám a szimpatikus túlműködés jele, amely a kedvezőtlen szívizom-átépülés fontos mozgatórugója magas vérnyomás és szívelégtelenség esetén. 

A bétablokkolók (BB) évtizedek óta a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésének alapvető gyógyszercsoportját képezik. Alkalmazásuk kiterjed a hipertóniára, a koszorúér-betegség különböző formáira, a szívelégtelenségre és számos ritmuszavarra. Bár az elmúlt években újabb hatásmechanizmusú gyógyszerek jelentek meg, a BB-k szerepe továbbra is meghatározó, mivel prognózisjavító hatásuk számos klinikai helyzetben igazolt.

Az ultrahangot évtizedeken át elsősorban diagnosztikai eszközként tartották számon: a kórházi vizsgálatok során szervek és szövetek képe jelent meg a monitoron, vagy éppen egy magzat első felvétele. Pedig több lehetséges felhasználási területe is lehet a hematológiától az onkológián át a neurológiai kezelésekig.

A Békésy György Nobel-díjas fizikus által kifejlesztett első automatikus audiométer a PTE Klinikai Központ Fül-Orr-Gégészeti és Fej-, Nyaksebészeti Klinikájára került.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Rézuszmajom modellszervezeteken még a rágcsáló modelleknél is jobb, tartósabb eredményeket mutatott a 40 Hz frekvencián végzett auditív stimuláció, közli az OTSZ Online.

A hazai kutatás eredményei áttörést hozhatnak a „néma gyilkosként” is emlegetett pitvarfibrilláció korai diagnosztikájában.

Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”.