A 35-44 éves felnőttek negyedének már hét foga hiányzik, a 65–74 évesek 15 százaléka pedig teljes fogatlansággal él.

Olyan mikrobiológiai megközelítést dolgoztak ki, amely hosszú távon akár kiválthatja a hagyományos szájhigiénés tevékenységeket. A kutatás középpontjában az orális mikrobiom célzott manipulációja áll, amelynek célja az egészséges baktériumok arányának növelése és a fogszuvasodást előidéző kórokozók visszaszorítása.

Áttörést hozhat a fogászati gyulladások kezelésében egy Debreceni Egyetemen végzett kutatás, amely sejtszinten vizsgálta, miért jár a fogbélgyulladás erős fájdalommal.

A fogszabályozás folyamata ideális esetben 7 éves kor körül kezdődik, amikor a csontozat még könnyen formálható.

Új lendületet kapott az elmúlt években a fogászati turizmus, a nyugati határvidék mellett Budapest egyre meghatározóbb úti céllá válik a külföldi páciensek körében.

A Kaliforniai Egyetemen egy kisméretű, nem invazív ultrahangos eszközt fejlesztettek, amely képet készít a fogakról és az ínyről, írja a hvg.hu.

Összeállítás a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról, köztük arról a fejlesztésről, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

A különleges szemsebészeti eljárást Ausztráliában már többször alkalmazták, Kanadában most kerül sor rá először, írja a hvg.hu.

A változókorban lévő nőknél az ösztrogénszint csökkenése növeli a fogágybetegség kockázatát, különösen azoknál, akiknél csontritkulás áll fenn.

Az 50 év felettiek többsége nem tudja, hogyan maradjon aktív a nyugdíjaskor előtt és azután is, és hogyan öregedjen egészségesen.