Dr. Lohinai Zsolt kutatócsoportjával egy fogágybetegségre való genetikai hajlamot felmérő tesztet dolgozott ki.

A stroke-prevenció céljából alkalmazott alvadásgátló kezelés nehézséget jelenthet a magas vérzési kockázatú pitvarfibrilláló betegek esetén. Jelen közlemény szerzői ebben a klinikai szituációban hasonlították össze a direkt orális alvadásgátlókat és a K-vitamin-antagonistákat. Mind a klinikailag releváns, nem jelentős vérzések, mind pedig a minor vérzések kockázata szempontjából az apixaban terápia bizonyult a legbiztonságosabbnak.

A Frontiers of Dental Medicine hasábjain arról számoltak be, hogy egy kísérleti szer állati modellszervezetekben képes volt visszafordítani a fogínybetegséget, és megelőzni a fogvesztést.

A Tel Aviv Egyetem kutatói a Journal of Clinical Periodontology folyóirat hasábjain arról számoltak be, hogy egy speciális hidrogél alkalmazásával képesek voltak nagyfokú csonthiány korrekciójára.

A University of Central Lancashire fogorvosi karának kutatói két tanulmányban is arra a következtetésre jutottak, hogy összefüggés állapítható meg a fogínybetegség és az Alzheimer-kór kialakulása között.

A becsült adatok alapján tíz felnőttből nyolcnál alakulhat ki fogágybetegség Magyarországon; a vérző íny pedig mindenki számára vészjelzés.

Több állami támogatással dolgozó fogszabályozó fogorvosra lenne szükség, mondta Nagy Ákos, az orvosi kamara alelnöke a Növekedés.hu-nak.

Hazánkban a 65 éves korúak húsz, a 75 évesek negyven százalékának hiányzik az összes foga, írja a semmelweis.hu.

Miért okozhat íz- és szaglásvesztést a COVID-19 megbetegedés? – erről is szó lesz a Semmelweis Egészség Napok május 27-ei, utolsó állomásán.

A magyarok harmada évente mindössze egyszer megy fogorvoshoz, a fogkeféjét pedig csak negyedévente cseréli – derült ki egy felmérésből.