Bár a lakosság fontosnak tartja az egészsége megőrzését, még mindig a vitaminok jelentik a legfőbb prevenciós eszközt.

Az elhízás megfelelő kezelés nélkül progrediáló, a kezelés abbahagyását követően pedig gyakran recidiváló krónikus betegség, amely a test zsírtartalmának felszaporodásával és ezen belül a diszfunkcionális zsírszövettel (adiposopathia) jellemezhető. Rohamszerű terjedése miatt a világ sok országában már népbetegségnek tekinthető.

A magyar felnőttek több mint fele soha nem sportol, és ezt a legtöbben azzal indokolják, hogy nincs kedvük hozzá, illetve nincs idejük rá.

A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára.

Már minden második magyar vett igénybe magánegészségügyi szolgáltatást az elmúlt két évben – derült ki az NN Biztosító kutatásából.

A felsőfokú végzettségű férfiak több mint 11 évvel tovább élnek azoknál a társaiknál, akik nem végezték el a középiskolát, írja a Telex.

Szívelégtelenségük mellett még legalább két további társbetegséggel küzdő, 65 év feletti betegek jelentkezhetnek a programba.

Meghaladta a 20 százalékot az elhízott felnőttek aránya tavaly, a tagállamok csaknem felében pedig az ott élők több mint harmada elhízott volt.

A napokban kapják kézhez az ápolók, egészségügyi dolgozók júliusi, 18 százalékkal magasabb bérüket, jelentette Takács Péter.

A magyarok közel harmada járt magánorvosnál az elmúlt egy évben. Ők tavaly átlagosan 137 ezer forintot költöttek erre, ezen felül fejenként átlagosan 74 ezer forint ment el gyógyszerekre.