A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

Az Arizona State University kutatóinak cikkében a fehérjeütemezéssel járó időszakos böjt és a szívbarát kalóriakorlátozás hatását hasonlították össze a bélmikrobiom átalakulására és a metabolikus profiljára.

A csaknem 8700 személy bevonásával végzett kínai CLHLS vizsgálat asszociációt mutatott ki a fehérjében és gyulladásgátló anyagokban gazdag étrend, illetve a demencia kockázatának csökkenése között.

Az SE tanulmányából kiderül mely vitaminok, ásványi anyagok és antioxidánsok szedésével lassítható a dohányosokat érintő COPD romlása.

A magasvérnyomás-betegség a leggyakrabban előforduló szív-ér rendszeri megbetegedés. A Magyar Hypertonia Társaság Regisztere alapján a hipertóniában szenvedő betegek száma meghaladja hazánkban a 3,3 milliót, ami a teljes lakosságban 34%-os prevalenciát jelent. A prevalencia progresszíven nő az életkorral, így a 60 évesnél idősebbekben >60%. Nőknél a halálozás 55%-a, férfiaknál 44%-a a keringési rendszer betegségeivel függ össze. A hipertónia megfelelő kezelésével a kardiovaszkuláris mortalitás 21%-kal, a stroke-é 45%-kal, a miokardiális infarktusé 24%-kal, a szívelégtelenség miatti hospitalizáció 34%-kal csökkenthető.

A multimorbiditás az idült, progresszivitásra hajlamos betegségek mellett több kórfolyamatból kialakuló komplex geriátriai szindrómákat is magában foglal – ilyen geriátriai szindróma a sarcopenia és az esendőségi szindróma (frailty).

A fehérjebevitel napi 25 grammal történő növelése nőkben akár 14 százalékkal is csökkenti a csípőtáji törések kockázatát, írja az OTSZonline.

Az FGF21 az öregedésgátló folyamatokban is fontos szerepet játszik, írja egy új vizsgálat nyomán a Qubit.

A Parkinson kór lefolyása során megkülönböztetünk ún. preklinikai szakaszt, amikor a PK-ra jellemző neurodegeneratív folyamatok elindulnak, de még klinikai tünetet nem okoznak, és ún. prodromális szakaszt, amikor egyes tünetek már jelen vannak, de nem elégségesek a PK diagnózisának felállításához.

A nem alkoholos zsírmájbetegség az összes májbetegség közül a leggyakoribb. A fejlett országokban a felnőtt lakosság mintegy harmadát érinti. Kimondásához ki kell zárni a májkárosodást okozó alkoholfogyasztást, gyógyszereket vagy vírushepatitiseket.