A társadalom idősödése szemléletváltást követel a traumatológiai ellátásban is, Pécsett egyedülálló ortogeriátriai koncepcióval válaszoltak a kihívásra.

A gyógyszer nemcsak kiválthatja a kórházi ellátást, hanem olyan betegek számára is alternatíva lehet, akik állapotuk miatt évekig kiszorultak a kezelésből.

Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.

Az első magyar Nobel-díjas tudós nőt, Karikó Katalint júniusban Oxfordban, májusban két amerikai egyetemen avatják díszdoktorrá – közölte a Szegedi Tudományegyetem.

Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A mesterségesen előállított kollagénkészítmények fogyasztásakor fontos tudni, hogy e nyomelemek és vitamin fogyasztása nélkül még az alkotóelemek sem szívódnak fel.

A szakértők szerint egyáltalán nem túlzás Parkinson-pandémiáról beszélni a leggyorsabban terjedő neurológiai betegséggel kapcsolatban.

Bár a népi gyógyászat évszázadok óta használja a fűszernövényeket, a tudomány eddig nehezen tudta bizonyítani, hogy a mindennapi étrendben előforduló, csekély mennyiségű hatóanyag valóban képes-e gátolni a gyulladásokat.