A szomatikus tünetek jelentette betegségterhet a sclerosis multiplexes betegek körében az átlagpopulációnál jóval gyakrabban előforduló depresszió tovább növeli.
Az elhízás mint a civilizációs betegségek egyik legfontosabb rizikófaktora komplex okokkal magyarázható, amelyek közül az egyik alábecsült tényező az obezogén endokrin diszruptorok hatása.
A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.
A Parkinson-kórban szenvedő betegek kb. 14-40%-ában észlelhetőek az impulzus kontroll zavar (ICD) tünetei. Ezen tünetek szűrése, felismerése a gondozó neurológus számára kiemelt jelentőségű, hiszen az érintett egyén mind saját magára, mind a környezetére veszélyt jelenthet. Az ICD kialakulásának legfontosabb rizikófaktorai a férfi nem, a korai betegségkezdet, a fiatal életkor, valamint a dopamin agonista gyógyszerek szedése. Az ICD kezelése kapcsán elsődleges a dopamin agonista gyógyszer fokozatos dóziscsökkentése, lehetőség szerint elhagyása.
A menopauzával kapcsolatos, mélyen gyökerező tabuk ledöntését, a munkahelyi érzékenyítést és az orvosszakmai szemléletváltást tűzte ki célul a Magyar Menopausa Társaság és az Astellas 2026 áprilisában induló „Agent Menopause” kampánya.
Az egészségügy átalakításának egyik legvitatottabb fejezete az orvosi autonómia utolsó bástyája, a MOK a semlegesítéséről szólt. A Válasz Online cikke.
Magyarországon évente több száz új esetet diagnosztizálnak, ugyanakkor a betegség jól gyógyítható, a műtéti kezelés pedig a szexuális teljesítményt sem befolyásolja.