Az elmúlt évtizedben soha nem látott ütemben ismertük meg az egyes hematológiai daganatféleségek, különösképpen a B-sejtes lymphomák genetikai térképét. Az elkövetkező évtized legnagyobb kihívása lesz a valóban személyre szabott terápiás stratégia kidolgozása, amelynek során a genetikai ismereteinket és a terápiás lehetőségeket integrálva elérhetjük, hogy minden beteg a saját tumorprofiljának megfelelő gyógyszert kaphassa.

Az epilepsziabetegség nem megfelelő kezelése jelentős mortalitási rizikót jelent. A farmakológiai terápia fokális rohamok esetén 57, míg generalizált esetekben 85 százalékban eredményez rohammentességet.

A Qubit szerint az öregedés mellékhatásait mérséklő terápia embereknél még gyerekcipőben jár, de  többen már egy új csodaszerről beszélnek.

A CABOREAL vizsgálat adatai szerint a napi 60 mg-os dózissal indított cabozantinib-kezelés jobb kimeneteleket eredményezett metasztatikus vesesejtes carcinomában szenvedő betegek nem válogatott csoportjában, akiknél korábban már jelentős előkezelés történt.

A SWOG 1500 vizsgálat célja a sunitinib és cabozantinib, valamint a crizotinib és savolitinib összehasonlítása volt annak megítélésére, hogy a MET-célzott terápia javítja-e a klinikai kimeneteleket a hagyományos VEGF-célzott szerekkel elérhető eredményekhez képest papilláris vesesejtes carcinomában.

A vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) a férfiak a 9., nőknél a 14. helyen áll a rosszindulatú daganatok előfordulása szerint. A 2018-as adatok szerint e tumortípus 400 000 új esetet okozott szerte a világon.

Az áttétes vesesejtes carcinoma (mRCC, metastatic renal cell carcinoma) kezelése jelentős fejlődésen ment át az utóbbi két évtizedben, kezdetben a célzott terápiák, később a checkpoint-inhibitorok bevezetésével.

Prof. Dr. Fatima Cardoso a lisszaboni Champalimaud Klinikai Központ vezetője előadásában bemutatja azokat az adatokkal alátámasztott tényezőket, amelyeket már javasolt a HR+/HER2- aBC terápiájának megtervezése során figyelembe venni.

Az előrehaladott emlődaganat kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre, és a fejlesztés alatt álló terápiák palettája is széles. Ugyanakkor a terápiák túlélésre és életminőségre gyakorolt hatása nagyon eltérő lehet. Jól érzékelhető, hogy előrehaladott emlőrák területén történt klinikai vizsgálatok minősége az elmúlt évtizedben jelentős javulást mutat, olyan hatékony terápiák kerültek kifejlesztésre, melyek reményt adnak arra, hogy ezen betegcsoport teljes túlélési eredményei jelentősen  javuljanak a közeljövőben.

A 2010-es években az intervenciós kardiológia felgyorsulásának tanúi lehetünk. Az újabb és újabb eszközökkel, illetve a régi eszközök újragondolásával munkánk egyre hatékonyabb.