A Gélisse és munkatársai által készített történeti áttekintés azt mutatja be, hogyan vált a Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy kezdetben főként EEG-alapon azonosított jelenségből napjainkra jól körülírható, elektro-klinikai epilepszia-szindrómává. A szerzők hangsúlyozzák, hogy a súlyos, elesésekkel és fejlődési/kognitív romlással társuló gyermekkori epilepszia fogalma már a 18–19. századi klinikai leírásokban megjelent (pl. gyakori „drop attack”-szerű események), azonban az LGS valódi karakterizálását az EEG korszaka tette lehetővé.

Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

Kevéssé ismert, és szerencsére kevéssé gyakori a kisgyermekkorban 1-4 éves kor között bekövetkező hirtelen halál, írja az OTSZ Online.

Az agyi érkatasztrófák a rokkantság vezető okai és a halálozási listák éllovasai. A köznapi nyelven használt stroke kifejezés nem fedi le teljességgel a kórképet, ugyanis az agyi érkatasztrófák 4 nagy csoportra oszthatóak, úgy mint az érelzáródásos stroke (ischaemiás stroke – a mindennapokban használt értelemben erre utal a stroke kifejezés), a vérzéses stroke (agyvérzés, haemorrhagiás stroke), a subarachnoidealis vérzés és az agyi vénás thrombosisok (sinusthrombosis) (1).

Az alvásmedicina ismeretanyaga, terápiás eljárásai számos neurológiai betegségben hasznosíthatók. A háttérben meghúzódó alvászavarok kezelésével eredményesen befolyásolhatjuk ezeket a neurológiai betegségeket.

A korszerű, új antiepileptikum brivaracetam a másodlagosan generalizált tónusos-klónusos rohamok kontrolljában is hatékony szer.

A University of Rochester Medical Center kutatói genetikai kapcsolatot fedeztek fel egy szívritmuszavar, a hosszú QT szindróma és az epilepsziás rohamok megnövekedett kockázata között.

Egy friss tanulmány szerint az epilepsziás nők gyermekvállalása kapcsán akár 10 százalékkal nagyobb halálozási kockázattal is számolhatunk a szülés során, mint az epilepsziától mentes nők esetében.

Egy disszociatív pszichoaktív szer, az altatóként is használatos ketamin egyszeri adagja egérkísérletekben hatásosnak bizonyult a stressz negatív következményeinek kivédésében. Érdemes lenne megelőzésképp használni?