A Journal of Archaeological Science folyóiratban megjelent tanulmány szerint egy 1900 éves római üvegfiolában felfedezett sötétbarna pelyhek az első közvetlen bizonyítékok az emberi ürülék gyógyászati célú felhasználására, írja a Qubit.

A Scientific Reports folyóiratban április 23-án jelent meg a japán Tokai University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a patkányoknak adott kitozán segített hatékonyabban kiüríteni szervezetükből a lenyelt mikroműanyagokat – ez a beavatkozás potenciálisan csökkentheti az emésztőrendszerben felhalmozódó mikroműanyagok egészségügyi kockázatait.

Magyarországon is mind gyakrabban fordul elő egy állatról emberre terjedő, galandféreg okozta betegség, az echinococcosis.

Egzotikus állatok székletéből kivont vírusok baktériumölő hatásaival kísérletezik egy brit kutatócsoport, írja a Qubit.

Krónikus orrdugulást, úgynevezett „allergiás náthát”, ritkábban szempanaszokat okozhat a télen gyakrabban jelentkező házipor-allergia.

Sürgős állami beavatkozás nélkülviszonylag olcsón beszerezhető gyógyászati segédeszközök sora tűnhet el a szaküzletekből, írja az Index.

Az Index dr. Nagy Gergely Györgyöt, a BAZ Megyei Központi Kórház osztályvezető főorvosát kérdezte a Clostridioides difficile fertőzés kezeléséről.

Jordán Ferenc hálózatkutató biológus az Indexnek azt mondta, a világjárványok visszaszorításának csak kezdeti lépése, ha leáll a tömegturizmus.

A világ lakosságának mintegy harmada, 2,1 milliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez, írja összeállításában a 24.hu.

A római birodalom számos közegészségügyi intézkedése nem tette egészségesebbé az embereket, sőt a birodalomi lét inkább a paraziták terjedésének kedvezett – szűrik le egy friss kutatás eredményeként.