A célzott terápiák, így a biologikumok (bDMARD) és a szintetikus célzott betegségmódosító gyógyszerek (tsDMARD) nagy áttörést hoztak a gyulladásos reumatológiai kórképekben, így rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek kezelésében.
A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.
Visszavontak egy tanulmányt, amely egy rangos külföldi tudományos folyóiratban jelent meg 25 évvel ezelőtt, és azt állította, hogy a glifozát nem jelent egészségügyi kockázatot.
A rheumatoid arthritis nemcsak az ízületeket, hanem a tüdőt is támadhatja, sokszor észrevétlenül. A betegség légzőszervi szövődményei változatosak, a tünetmentes elváltozásoktól a súlyos, életminőséget és túlélést is befolyásoló kórképekig terjednek. A modern diagnosztika és célzott kezelések lehetőséget adnak a tüdőérintettség korai felismerésére és hatékonyabb kezelésére.
Új, átfogó, országos adatkutatás eredményeit mutatták be egy keddi sajtótájékoztatón, amelynek fókuszában a keringési, vese- és anyagcsere-betegségek (Cardiovascular-Kidney-Metabolic, CKM-szindróma) összefüggései álltak.
Vadászi Zoltán orvosbiológiai mérnökkel, a Humantech Solution Zrt. értékesítési vezetőjével beszélgettünk arról, hogy a mesterséges intelligencia egyre inkább az orvosi diagnosztika mindennapi része.