A szegedi lézeres szemsebészeti kutatások kezdeteiről, a technológiai fejlődésről, az utánpótlás képzéséről is beszámolt Ratkay Imola.

Súlyos bírálatokat fogalmaz meg a nagy-britanniai koronavírus-járvány kormányzati és szakhatósági kezelésének módjáról a köztes vizsgálati jelentés.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A MASZK 2.0 kutatás a lakosság bevonásával követi a felső légúti megbetegedések – például az influenza, RSV vagy szamárköhögés – terjedését.

Ahhoz, hogy minél pontosabb diagnózist lehessen felállítani, a lezajlott rohamot minél nagyobb pontossággal kell rekonstruálni, így az anamnézis, különösen a heteroanamnézis és a provokáló tényezők felderítése kiemelkedő jelentőségű.

Az ország első krio-elektronmikroszkópos központját alakítják ki jövő év tavaszára a Szegedi Tudományegyetemen.

Az idei világnapon arra hívják fel a figyelmet, hogy a rövidlátás és szövődményei olyan gyakorivá váltak, hogy betegségként, nem pedig hibaként kell kezelni.

Az „én-idő” nem önzés, hanem hozzájárul a kiegyensúlyozottabb családi élethez is. A szakemberek szerint a rövid, több érzékszervre ható élmények hatékonyabban oldhatják a feszültséget, mint a rohanós utazások.

A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt. 

Czinkóczky Béla szájsebész szerint a szájüreg egészsége kulcsszerepet játszik az immunrendszer hatékony működésében.