Tóth Gáborral, a Magyar Kórházszövetség elnökével – aki a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa is – a kórházak adósságáról, a vidéki ellátás jövőjéről, a várólistákról, a fertőzési adatokról és a kórházigazgatók mozgásteréről beszélgettünk.

Kékesi Annát, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Intézet genetikai laboratóriumainak vezetőjét az Mfor kérdezte a PGT-k körüli félreértésekről.

A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.

Nemcsak a legújabb uro-onkológiai határterületeket és a hazai integrációs törekvéseket vették górcső alá a minap III. Kék Golyó Palliatív Napon, hanem rávilágítottak arra is, hogy az életvégi tervezés és a tüneti terápia nem a gyógyítás feladása, hanem a legmagasabb szintű betegközpontú gondoskodás.

Kíméletlen számvetés Orosz Éva most bemutatott új kötete a mindenkori kormányok elhibázott vagy félbemaradt reformjairól. A közgazdász professzor – akit a magyar egészségpolitika „élő lelkiismeretének” neveztek – látleletet adott a magyar egészségpolitika négy évtizedéről, de a könyvbemutatón egy lehetséges fordulat esélyei is mérlegre kerültek.

Az Egészségügyi Minisztérium leendő vezetője egy olyan koherens, szakmailag felépített, és valódi rendszerelméleti gondolkodást tükröző víziót vázolt fel miniszterjelölti meghallgatásán, amely a magyar politikában ma még inkább kivétel, mint szabály.

A rehabilitációs szolgáltatások rugalmasságának növelése és a határon átnyúló betegutak egységesítése az egyűttműködés célja.

A projekt célja a képzést követően szakmailag integrálható, hátrányos helyzetű roma nők nyílt munkaerőpiacra történő kilépésének támogatása.

Megjelent az a kormányrendelet, amellyel az egészségügy megkapta a 80 milliárdos kórházi kassza kiegészítését, közli a Népszava.

A szövetségi kormány reformcsomagjának célja a rendszer 2030-ig várható 40 milliárd eurós hiányának felszámolása, írja az Economx.