Miközben a klinikumban óriási előrelépést vont maga után a technológiai fejlődés, a hazai népegészségügyi rendszerről ugyanez már nem mondható el az intézményi struktúra folyamatos leépítése miatt.

Hatalmas adatvagyonnal rendelkezik a magyar egészségügy, de a szabályozás 19. századi, ami nem találkozik a 21. századi matekkal.

A hazai ellátórendszer digitális átállásának aktuális helyzetéről, az európai egészségügyi adattérről, a kórházak kiberbiztonságáról, és a magyar egészségügyi adatvagyon felhasználásáról is szó esett a XXIII. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencián.

A Népszava Szike podcastjében Joó Tamással, az SE EMK docensével, és Lengyel Lívia, MEMT portfólió-igazgatójával beszélgettek.

Az alkalmasság megítélését szabályozó, sokszor módosított 13/1992. (VI.26.) NM rendelet szerint főszabályként elsőfokon az 1. alkalmassági csoportban („nem hivatásos”, azaz „úrvezető”) a háziorvos illetékes a vizsgálat elvégzésére – ideértve azt a háziorvost is, akihez nincs az illető bejelentkezve (ambuláns „beteg”), de az aktuális tartózkodási helye szerint területileg illetékes; vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos is.

Az orvostudományi kutatásokról szóló törvénymódosítási előterjesztés tárgyalása is napirenden volt kedden este az Országgyűlésben.

Az új rendszerrel hatékonyabban szervezhetik meg az ellátást, kezelhetőbbekké válnak az erőforrások, csökkenthetőek a várakozási idők és a költségek.

Egy hét alatt csaknem ezren vették igénybe a szabad szakrendelő-választást, a páciensek a nekik legmegfelelőbb helyszínt választhatják.

A Budapesti Szent Ferenc Kórházban népszerűsítik, segítik, gyorsítják a Gondosóra programban való részvételt.

Soha ilyen mértékű jogszabályi, finanszírozási változtatás a magyar IVF történetében nem történt, mint 2023–2024-ben.