Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

A magyar képalkotó diagnosztika kiszervezése rögtön a rendszerváltás után kezdődött, hiszen a  CT, MRI, és egyéb képalkotó technológiák rapid technológiai fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni.

A Semmelweis Egyetem és a Sanofi Magyarország megújították stratégiai partnerségi együttműködésüket, segítve a klinikai kutatásokat.

Visszaállította a kötelező kamarai tagságot az orvosoknak, fogorvosoknak, egészségügyi szakdolgozóknak kedden az Országgyűlés.

Eltörlik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara számára kötelezően fizetendő ötezer forintos hozzájárulást.

Elindult a sürgősségi ellátás átvilágítása. Az OKFŐ eredetileg mindössze két napot adott a kórházaknak a részletes adatszolgáltatásra, ám az intézményi jelzések nyomán a szeptember 11-i határidőt végül szeptember 15-éig meghosszabbították. A plusz idő fele hétvégére esik.

Az online értékelés lezajlott, kiderült, mely egészségügyi/gyógyszeripari marketingmegoldások kerültek a legjobbak közé. 

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

Kórházak és gyógyszertárak nevével visszaélő weboldalakra hívta fel a figyelmet a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság.

Csütörtök éjjeltől elérhető az az új, nyilvános felület, amelyen bárki számára hozzáférhetővé válnak a kórházi fertőzésekre vonatkozó statisztikák.