A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

Magyar orvosok is dolgoznak a Parkinson-kór felismerését a jellegzetes tünetek megjelenése előtt lehetővé tévő új módszereken, amelyek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.

Magyarországon minden ezredik lakos szenved Parkinson-kórban, 65 év felett pedig ez a szám megduplázódik.

Dr. Takáts Annamáriát, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának klinikai főorvosát, a Delta Magyar Parkinson Egyesület elnökét és orvos tanácsadóját kérdeztük.

A catecholaminok biológiai hatása rövid ideig tart, ugyanis a szimpatikus idegvégződések az interjunctionalis térből gyorsan felveszik a catecholaminokat, majd inaktív metabolitokká alakítják és a vesén keresztül eltávolítják a szervezetből.

A vizsgálat kísérletes bizonyítékkal szolgált arra, hogy a dopamin közvetlen szerepet játszik a dopaminerg neuronokban létrejövő mitokondriális DNS-deléciók kialakulásában és expanziójában, ami új információval bővíti a Parkinson-betegség patogenezisével kapcsolatos ismereteinket.

A Lancet Neurology most közölt egy vizsgálatot – öt éven belül a harmadik hasonlót – amely a REM alvási rendellenességnek és a Parkinson-kórnak a kapcsolatával foglalkozik.

A hatékonysági és biztonságossági vizsgálat sikere azt sugallja, hogy a génterápia egyéb neurológiai betegségek kezelésében is hasznos lehet.