A Parkinson-kór terápiájában használt dopaminerg szerek jelentős javulást hozhatnak, ám a lehetséges mellékhatások miatt alkalmazásuk körültekintést igényel. Amint arra az utóbbi évtizedek kutatásai rámutattak, az antiparkinson terápia pszichózis és hallucinózis mellett impulzuskontroll-zavart is eredményezhet, amire a mélyagyi stimuláció jelenthet megoldást.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

A Parkinson-kórhoz kapcsolódó REM (rapid eye movement) alvási viselkedészavar, nyugtalan láb szindróma, nappali aluszékonyság, obstruktív alvási apnoé, illetve a cirkadián ritmus zavara jelentősen rontja az életminőséget.

A felnőtt lakosság 5−8%-át érintő perifériás polineuropathiák (PNP) komplex etiológiát mutatnak. A háttérben álló leggyakoribb ok Európában és Észak-Amerikában a diabétesz, ezt a sorban az alkoholos PNP, majd a malignus betegségek növekvő prevalenciája következtében a kezelésükre alkalmazott kemoterápiák okozta PNP követi.

Új gyógyszercélpontot azonosítottak, ami segíthet a depresszió elleni új gyógyszerek kifejlesztésében, közölte a PharmaOnline.

Noha a gyógyszeriparban jelenleg megtorpanás tapasztalható a demenciaellenes szerek kutatása terén, számos úton próbálkoznak új gyógyszerek kifejlesztésével.

A dopaminreceptorok fokozott stimulációjával jellemezhető chorea kezelésére számos dopaminerg rendszeren ható szert használnak. Ezek a dopaminreceptorokon, dopamintranszportereken vagy a dopamin intracellularis vezikulomokba történő felvételéért felelős 2-es típusú vezikuláris monoamino transzporteren (VMAT2) hatnak.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, és kezelésének alapja döntően a dopaminerg hatású szerek használata. Több mint 20 éve nem került új hatásmechanizmusú szer a piacra, annak ellenére, hogy számos új molekulával folytak klinikai vizsgálatok.