Évről évre mind több büntetőeljárás indul azok ellen, akik közfeladatot ellátó személyekre, így például orvosokra, ápolókra, mentősökre támadnak. Az orvoskamara korábbi főtitkára szerint az orvosokat érő atrocitások egyáltalán nem tekinthetők új keletűnek, de a jelenség mindennapossá válása egyértelműen figyelmeztető jel. Az erőszakos cselekmények szaporodásával párhuzamosan nőtt a felelősségre vonások száma. Tavaly csak a fővárosban összesen hetven esetben született jogerős elmarasztaló ítélet, míg két évvel korábban 59 büntetőeljárás indult. Bár a statisztikákból nem derül ki, hogy egészségügyi dolgozók milyen arányban válnak erőszak áldozataivá, mégis megkockáztatható, hogy ők is egyre gyakrabban szenvednek el valamilyen típusú agressziót. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) korábbi főtitkára, Dr. Doktorits Béla úgy látja: az olyan súlyos esetek, amikor fizikai támadás éri az orvosokat, szerencsére ma is csak elenyésző számban fordulnak elő. A verbális agresszió, a durva beszéd azonban egyre terjed. Dr. Doktorits szerint az agresszív cselekedetek elszaporodása mögött világosan felfedezhető a közélet és a közbeszéd eldurvulása. De az orvosok társadalmi megítélésében bekövetkezett negatív irányú változás is hozzájárul az orvos-beteg viszony drasztikus romlásához. A konfliktusok jórészt abból adódnak, hogy miközben az ellátórendszer túlterheltsége miatt orvos és beteg egyformán frusztrált, a páciens sokszor maga akarja megszabni az ellátás menetét. A gyúanyag tehát adott, csupán alkalom kell, hogy a mindkét oldalon felhalmozódott feszültség valamilyen formában kirobbanjon.