Az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) nem csupán egy új informatikai projekt vagy egy újabb adatvédelmi szabályozás, hanem az egészségügyi adatok kezelésének új európai rendje. A 2027 és 2031 között fokozatosan alkalmazandó szabályok miatt Magyarországnak már most érdemes elkezdeni összehangolnia a jogi, intézményi, technikai és szakmai felkészülését.

Európa éppen most kapcsol magasabb fokozatba, a következő lépésekről pedig november 25-én a budapesti Digital Health Summit szakmai előadói is beszámolnak.

Több mint 30 fiatal kutató, orvos, orvostanhallgató dolgozott ki kész megoldási javaslatokat a legégetőbb egészségügyi kihívásokra.

A WHO Népegészségügyi Innovációs Kollaborációs Központ létrejöttével tovább erősödik a SZTE szerepe az akadémiai tudás, az innováció és a népegészségügyi igények összekapcsolásában.

Mindössze a magyarok 27 százaléka elégedett az állami egészségüggyel, míg 85 százalékuk szerint a hazai rendszer alulteljesít – írja az Economx.

Olyan MI-vel támogatott platformot hoztak létre, amely a genomikai, képalkotó és klinikai információk integrált elemzésével támogathatja a terápiás döntéshozatalt.

Meskó Bertalan orvosi jövőkutató szerint a tudományos döntésekben is nagyobb szerepet kell kapniuk a jövőkutatás gyakorlati módszereinek.

Az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, az MI összekapcsolásával kívánják erősíteni az innovációs tevékenységet.

Az internet és az okoseszközök robbanásszerű elterjedése az elmúlt két évtizedben alapvetően átalakította a mindennapi életet. A digitális technológiák előnyei mellett egyre nagyobb figyelem irányul a túlzott vagy maladaptív internethasználat lehetséges egészségi következményeire is.

Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.