A tolerogén dendritikus sejtek utasítják az immunrendszert arra, hogy idegenként ismerjen fel bizonyos molekulákat, így az allergéneket.

Az immunonkológia egyik „legkeresettebb hírességei” a tumort infiltráló limfociták. A sejtes összetevők meghatározásán túl fontos a tumor mikrokörnyezetében zajló, a tumort infiltráló limfocitákra gyakorolt hatások együttes értelmezése. A klinikai gyakorlatban alapvető a tumort infiltráló limfociták prognosztikai és prediktív biomarkerként való azonosítása.

Stephen W. Scherer professzornak, a torontói Hospital for Sick Children egyetemi klinika kutatási vezetőjének ítélték idén a Debrecen Díjat.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

Japán kutatók új eredményei szerint az ovalbumin és a szarvasmarha-szérumalbumin is fokozza a béltraktus tumorokkal szembeni védekezőképességét.

Egyelőre vizsgálati stádiumban tart az a megközelítés, amelyben a daganatok saját sejtjeit átprogramozva fordítják a rák ellen.

Az elhízás és a pszoriázis között epidemiológiai, immunomolekuláris, klinikai és terápiás vonatkozásokban is kapcsolat áll fenn.

A fertőzések átvészelése után tapasztalt, esetleges tumorregressziók leírása után William Bradley Coley („az immunterápia atyja”) munkásságára, a BCG sikeres alkalmazására, az interferonok és interleukinok felfedezésére térnek ki.

Nem mindegy, hogy milyen napszakban kapunk oltást, a biológiai óránk ugyanis befolyásolja a vakcinára adott immunválaszt, írja a hvg.hu.

Alexander Varshavsky molekuláris biológusnak adományozták idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést.