Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

Japán kutatók új eredményei szerint az ovalbumin és a szarvasmarha-szérumalbumin is fokozza a béltraktus tumorokkal szembeni védekezőképességét.

Egyelőre vizsgálati stádiumban tart az a megközelítés, amelyben a daganatok saját sejtjeit átprogramozva fordítják a rák ellen.

A D-vitamin-hiány számos idegrendszeri betegség kockázatát fokozza, ezek közé tartozik a sclerosis multiplex, az iszkémiás stroke, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, a migrén és a diabéteszes neuropátia, de a D-vitamin hiánya az amyotrophiás laterális szklerózis kialakulásához és progressziójához is köthető.

Az elhízás és a pszoriázis között epidemiológiai, immunomolekuláris, klinikai és terápiás vonatkozásokban is kapcsolat áll fenn.

A technológia közelebb vihet a különböző idegrendszeri betegségek terápiás és diagnosztikai lehetőségeinek kidolgozásához.

A transzkraniális fotobiomoduláció (PBM) új és nagyon ígéretes megközelítés a demencia és különösen annak leggyakoribb típusa, az Alzheimer-kór kezelésére.

A fertőzések átvészelése után tapasztalt, esetleges tumorregressziók leírása után William Bradley Coley („az immunterápia atyja”) munkásságára, a BCG sikeres alkalmazására, az interferonok és interleukinok felfedezésére térnek ki.

Nem mindegy, hogy milyen napszakban kapunk oltást, a biológiai óránk ugyanis befolyásolja a vakcinára adott immunválaszt, írja a hvg.hu.

Alexander Varshavsky molekuláris biológusnak adományozták idén a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést.