A MIT kutatói egy olyan új terápiás megközelítés kidolgozásáról számoltak be, amely a daganatos sejtek saját biológiai folyamatait használja fel az immunválasz aktiválására, ezáltal elősegítve a tumor önpusztítását. 

A Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara idén Jeffrey M. Friedman molekuláris genetikusnak ítélte oda a Debrecen Díj a Molekuláris Orvostudományért kitüntetést.

Az agysejtek térbeli tájékozódásban betöltött szerepét vizsgálják a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szakemberei.

Preklinikai vizsgálatok szerint az egészséges gliasejtek injektálása még relatíve késői fázisban is jelentősen lassítja a betegség progresszióját.

A tolerogén dendritikus sejtek utasítják az immunrendszert arra, hogy idegenként ismerjen fel bizonyos molekulákat, így az allergéneket.

Az immunonkológia egyik „legkeresettebb hírességei” a tumort infiltráló limfociták. A sejtes összetevők meghatározásán túl fontos a tumor mikrokörnyezetében zajló, a tumort infiltráló limfocitákra gyakorolt hatások együttes értelmezése. A klinikai gyakorlatban alapvető a tumort infiltráló limfociták prognosztikai és prediktív biomarkerként való azonosítása.

A magyar fejlesztésű 3D-lézerpásztázó mikroszkóp segítségével elsőként sikerült élő állatban másodpercek töredéke alatt, az emberi hajszálnál százszor vékonyabb struktúrákban megfigyelni az emlékek megszületését.

Stephen W. Scherer professzornak, a torontói Hospital for Sick Children egyetemi klinika kutatási vezetőjének ítélték idén a Debrecen Díjat.

Egyre több bizonyíték utal arra, hogy a túltápláltság kritikus szerepet játszik az alacsony fokú gyulladás kialakulásában. Pontosabban, a zsírszövet krónikus gyulladása elhízott egyének esetén az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának döntő kockázati tényezője.

Japán kutatók új eredményei szerint az ovalbumin és a szarvasmarha-szérumalbumin is fokozza a béltraktus tumorokkal szembeni védekezőképességét.