A Szegedi Tudományegyetemen a betegélelmezés ma lényegesen kevesebbe kerül, mintha külső cég főzne.  A 2026 első félévi adatok 25-30%-os különbséget mutatnak a piaci árakhoz képest. Nem az adagokat csökkentettük,  nem az alapanyagokon spórolunk, sőt! Visszavettük a korábban kiszervezett szolgáltatást, átvettük a dolgozókat, fejlesztjük a konyhát, és ismét mi döntünk a beszerzésekről és mi biztosítjuk a minőséget. Múlt héten egy interjúban beszéltem arról, milyen nyomás nehezedett az egyetemre, hogy politikai kapcsolatokra hivatkozó vállalkozások jussanak megbízásokhoz. Az élelmezés története mutatja, hogy a szakmaisághoz való ragaszkodás pénzben is megérte.

Az élődonoros vesecsereprogramban három különböző központban végeztek egyidejűleg élő donoros veseátültetéseket a párok közötti cserével.

Magyarországon először a Semmelweis Egyetemen végeztek hármas élődonoros veseátültetést keresztdonációs program keretében.

Átadták a Budapesti Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet új CT-berendezését, amely komplex vizsgálatok támogatására is lehetőséget biztosít.

A VG a kórházi fertőzésekkel kapcsolatban kérdezte Balogh Zoltánt, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnökét.

Az idei fizikai Nobel-díjat Francis Halzen kapta az antarktiszi IceCube Neutrínó Obszervatórium létrehozásában nyújtott úttörő szerepéért.

Büntetése helybenhagyását indítványozzák annak a férfinak, aki pénzért juttatott védettségi igazolványt olyan embereknek, akik nem oltatták be magukat.

Új diagnosztikai képalkotó berendezéseket, CT-t és MR-készüléket helyeztek üzembe Szombathelyen, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórházban.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az orvosok kétharmadát próbálta valaki ismeretség alapján befolyásolni az elmúlt egy évben, miközben a hálapénz a 2021-es tiltás óta a korábbi töredékére szorult vissza – ez derül ki a K-Monitor és a Magyar Orvosi Kamara kutatásából.