A Nature Communications folyóiratban jelent meg a University of Melbourne kutatóinak cikke, amelyben egy olyan hatóanyagot mutattak be, amely képes lehet hatékony profilaxist nyújtani a Covid-19 hosszú távon perzisztáló tünetegyüttesével szemben.

Dr. Haris Hajrulahovic, a WHO Magyarországi Irodájának vezetője a Pénzcentrumnak adott interjúban beszélt a hazai egészségügy állapotáról.

A PLOS Medicine folyóiratban jelent meg az Imperial College London kutatóinak tanulmánya, amelynek eredményei szerint a 2019-es koronavírus világjárvány több szempontból rövidítette meg az életet, mint korábban gondoltuk.

A koronavírus-fertőzéssel kórházba került embereknél két és fél év elteltével is nagyobb az esélye a halálozásnak, írja a Telex.

A diagnosztika és a terápiák robbanásszerű fejlődése mára lehetővé tette, hogy önálló betegszervezete legyen a tüdőrákos betegeknek. Míg néhány évtizede a túlélés maximum egy év volt, mára akár 5-10 év is lehet.

A magasabb halálozási arányt a lakosság eleve rosszabb egészségi alapállapota magyarázza, mondta a Magyar Nemzetnek Rihmer Zoltán.

Nemzetközi összefogással, magyar vezetéssel indult nemzetközi projekt JARED néven a krónikus tüdőbetegségek európai visszaszorítása érdekében.

Magyar Péter az egészségügy fejlesztésének hiányát kérte számon a miniszterelnökön, az államtitkár úgy válaszolt: ne akarjon senkit kioktatni.

A SOLACE egy az Európai Bizottság által indított kezdeményezés (EU4Health projekt), amelynek célja, hogy olyan eszközöket fejlesszen, teszteljen és terjesszen, amelyek megkönnyítik a tüdőrákszűrés megvalósítását nemzeti és regionális szinten is.

A 30-65 éves magyarok egy év alatt átlagosan 37 napot nem tudtak dolgozni valamilyen betegség miatt, közli egy kutatás eredményét a Népszava.