Átvette kinevezését Bagoly Zsuzsa egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ új, diagnosztikáért felelős alelnöke.

A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.

A krónikus veseelégtelenséggel élő betegek döntő többsége számos társbetegséggel rendelkezik. A kezeletlen hipertónia és a diabétesz krónikus veseelégtelenséggel szövődve jelentősen lerövidíti a várható élettartamot.

A migrén az életet megkeserítő, az életminőséget jelentősen rontó neurológiai betegség. Előfordulási gyakoriságánál fogva mintegy egy milliárd migrénes él világszerte, hazánkban számuk 1,2 millió főre tehető.

A stroke ellátása jelentős mértékben fejlődött az utóbbi évtizedekben. Az agyérkatasztrófát követő periódusban gyakran alakulhatnak ki neuropszichiátriai kórképek, ezek közül a poststroke-depresszió a leggyakoribb.

Az epilepsziabetegség nem megfelelő kezelése jelentős mortalitási rizikót jelent. A farmakológiai terápia fokális rohamok esetén 57, míg generalizált esetekben 85 százalékban eredményez rohammentességet.

A Cavinton a magyar gyógyszeripar mérföldköve, a ma már Richter Gedeon Nyrt. néven ismert Kőbányai Gyógyszerárugyár originális kutatásainak legkiemelkedőbb eredménye. Az 1977-ben gyógyszerpiacra került Cavinton alapkőnek és referenciának számított és máig annak számít a cerebrális keringést befolyásoló gyógyszerek palettáján. Mi a Cavinton hatásának a titka? Milyen újdonságokra derítettek fényt az elmúlt évtizedek kutatásai?

Az utóbbi évtizedek jelentős változásokat hoztak a nukleáris neurológiában. Az új módszerek bevezetésének világszerte hátráltató tényezője, hogy a finanszírozási lehetőségek csak késve követik a tudományos eredményeket.

Az időskori depresszió mind magatartásbeli, mind biológiai úton növeli számos testi betegség, köztük a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a diabetes és a fertőző betegségek morbiditását és mortalitását.