A mély agyi stimuláció alkalmazásáról szóló döntésben segít a betegeknek egy újonnan kifejlesztett döntéstámogató segédanyag.

A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

A Parkinson-kórban szenvedő betegek kb. 14-40%-ában észlelhetőek az impulzus kontroll zavar (ICD) tünetei. Ezen tünetek szűrése, felismerése a gondozó neurológus számára kiemelt jelentőségű, hiszen az érintett egyén mind saját magára, mind a környezetére veszélyt jelenthet. Az ICD kialakulásának legfontosabb rizikófaktorai a férfi nem, a korai betegségkezdet, a fiatal életkor, valamint a dopamin agonista gyógyszerek szedése. Az ICD kezelése kapcsán elsődleges a dopamin agonista gyógyszer fokozatos dóziscsökkentése, lehetőség szerint elhagyása.

A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

Nemcsak az autizmus, hanem a csoportok tagjai közötti dinamika megismerésében is új eredmények születhetnek az új, mesterséges intelligenciát alkalmazó módszer alkalmazásával.

A Nature Genetics folyóiratban december 29-én jelent meg a University of Tel-Aviv kutatóinak cikke, amelyben egy nagyszabású nemzetközi vizsgálat keretében sikerült egy olyan mechanizmust feltárni, amelynek révén az emlődaganatok áttéteket képeznek az agyban.

A Ca2+ BioLuminescence Activity Monitor (CaBLAM) nevű eszköz képes egyetlen neuron aktivitását, sőt annak sejtrészleteit is folyamatosan rögzíteni, akár öt órán keresztül, ami új lehetőségeket nyit a komplex viselkedés és a tanulási folyamatok vizsgálatában.

A metabolikus neuropszichiátriai terápiák a hatékony gyógyszeres és pszichoterápiás kezelési eszköztár kiegészítéseként új intervenciós modalitásokat kínálnak a metabolikusan aktív gyógyszerelés bevonása mellett a diétás ketózis, a terápiás böjtkezelések, az irányított testedzés és a kontrollált étrend-kiegészítés alkalmazásával.

Klinikailag jelentős, 8% körüli különbséget figyeltek meg az egészséges és a szorongásos zavarokban szenvedő betegek prefrontális kérgében mérhető kolinszint között.