A bétablokkolók (BB) évtizedek óta a kardiovaszkuláris (CV) betegségek kezelésének alapvető gyógyszercsoportját képezik. Alkalmazásuk kiterjed a hipertóniára, a koszorúér-betegség különböző formáira, a szívelégtelenségre és számos ritmuszavarra. Bár az elmúlt években újabb hatásmechanizmusú gyógyszerek jelentek meg, a BB-k szerepe továbbra is meghatározó, mivel prognózisjavító hatásuk számos klinikai helyzetben igazolt.

A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei révén rokkantságot, korai halálozást okozó betegség. Az egyre növekvő számú cukorbeteg komplex ellátásában egyre nagyobb felelősség hárul a háziorvosi praxisokra. 

A krónikus betegséggel élő idősek ellátásában egy összehangolt, gondozási koordinátor által segített csapatra és az egyéni élethelyzetére kell építeni.

A Betegszervezetek Magyarországi Szövetsége (BEMOSZ) az inkontinenciaellátás átszervezését kéri a döntéshozóktól.

Krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) esetében adjuváns terápiás megközelítés a légzőizmok tré-ningje, amely – vizsgálatokkal igazolt módon – növeli a légzésben részt vevő izmok erejét, javítja a terhelési toleranciát és kapacitást, valamint a betegek életminőségét. Ma már ismert az is, hogy a légzőizmok edzése előnyös sejtszintű változásokat idéz elő a rekeszizom és a légzéshez kapcsolódó egyéb izmok, izomrostok szerkezetében, funkciójában.

Ön – mint egészségügyi szakember – mit „ad” allergiás pácienseinek? Orvosként felállítja az allergia diagnózisát és gyógyszeres kezelést rendel el? Esetleg gyógyszerészként a beteg kezébe adja a megoldást tabletták formájában? A diagnózis és a gyógyszer alapvető fontosságúak, de leszögezhető, hogy ezek értékét jelentősen emeli az, ha ezek mellett a beteg megfelelő felvilágosítást, tájékoztatást is kap az állapotáról és a gyógyszeréről.

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) a leggyakoribb gyermekkori krónikus reumatológiai kórkép, prevalenciája megközelítőleg 1/1000-re tehető. A JIA gyakran felnőttkorban is folytatódik és hosszú távon szignifikáns morbiditást eredményezhet, beleértve a testi fogyatékosságot is.

A pitvarfibrilláció (PF) előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával exponenciálisan növekszik, miközben az időskorú pitvarfibrilláló betegeknél a stroke rizikója fokozott.

Kárpáti István egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ belgyógyász-nefrológus szakorvosa vette át a Magyar Nephrologiai Társaság vezetését.

A krónikus, progrediáló, hosszú évekig kezelést igénylő betegségek gondozása jelentős kihívás mind a betegnek, mind a kezelőorvosának. Tudjuk, hogy a terápia feladása gyorsíthatja a folyamat előrehaladását, a megfelelő terápia pedig adott esetben nem csupán megállíthatja a progressziót, hanem javulást is eredményez.