Hatalmas adatvagyonnal rendelkezik a magyar egészségügy, de a szabályozás 19. századi, ami nem találkozik a 21. századi matekkal.

Az elhízás, a cukorbetegség és a rosszindulatú daganatok összefüggéseit járják körbe a Magyar Onko-Diabetológiai Egyesület konferenciáján.

A hazai ellátórendszer digitális átállásának aktuális helyzetéről, az európai egészségügyi adattérről, a kórházak kiberbiztonságáról, és a magyar egészségügyi adatvagyon felhasználásáról is szó esett a XXIII. Adatvezérelt egészségügy és kiberbiztonság konferencián.

Az egészségügyi reform kulcskérdéseiről is írt Lányi András író, filozófus a Válasz Online-on közölt, kilenc fejezetből álló dolgozatában.

Míg a „kemoterápiás érában” az előrehaladott stádiumban felfedezett melanómás betegek mindössze 3 százaléka volt életben öt év elteltével, a modern terápiák megjelenésének nyomán ma már az érintettek fele tartozik ebbe a csoportba – hangzott el a Magyar Dermatológiai Társulat (MDT) melanóma világnapi sajtótájékoztatóján.

A speciális elbírálású, halaszthatatlan esetek szakszerű ellátásáról, valamint a gyermekbetegségek megelőzéséről értekezett a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház és a Bács-Kiskun Megyei Háziorvosok Egyesülete.

Publikus, folyamatosan bővülő adatbázist hoztak létre olyan szakértőkkel, akik naprakész, holisztikus tudással rendelkeznek a császármetszás kapcsán.

Takács Péter a politikai kampányolás helyett akár már ma is megoldhatná az egészségügy egyes problémáit, mondta a Népszavának Kulja András.

Új ellátási formák váltak elérhetővé és jelentős fejlesztések is megvalósultak 2023 júliusától, amióta az SZTE részeként működik a szentesi kórház.

A hazai alapellátás leszakadozóban van, a remélt felzárkózás helyett – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre professzor, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.