A brit 100 000 Genomes Projekt új eredménye egy olyan elemző módszer, amelynek segítségével 145 ritka betegséggel élő gyermek kaphatott pontos diagnózist.
Mendeli randomizáció módszerével vizsgálták, hogy a vegetáriánus, a gluténmentes és az alacsony kalóriatartalmú étrend milyen ok-okozati összefüggésben állhat a leggyakoribb gyulladásos bőrbetegségekkel.
A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.
Az allergia az immunrendszer fokozott reakciója a környezetünkben előforduló allergénekkel szemben. A leggyakoribb allergének spektruma a civilizációval, a technika és a gyógyszeripar fejlődésével, a kozmetika aktuális divatirányzataival változik. Az allergiás reakciók bőr- és nyálkahártya-, légúti, emésztőszervi, neurológiai és hematológiai tünetekben nyilvánulhatnak meg, különböző erősségű általános panaszokkal, ritkán súlyos, életveszélyes anafilaxiás reakciók formájában.
A bőr, köröm és nyálkahártya gombás fertőzései világszerte gyakori problémát jelentenek. Kialakulásukban nagy szerepe van a hajlamosító tényezőknek, mint például a fokozott izzadás, a zárt öltözködés vagy a társuló betegségek. A leggyakoribb formák közé tartozik a körömgomba, a felületes bőrgomba, valamint egyes Candida-fertőzések. A kezelést meghatározza a fertőzés kiterjedtsége, a lokalizáció, a beteg kora, általános állapota és társbetegségei is. Enyhe esetekben helyi készítmények, súlyosabb vagy kiterjedt fertőzések esetén szisztémás antifungális szerek alkalmazása javasolt. A sikeres terápia kulcsa a megfelelő szer megválasztása, a kezelési idő betartása, a társbetegségek kezelése, valamint az életmódbeli tényezők optimalizálása. A célzott és időben elkezdett kezeléssel, valamint az életmódbeli ajánlások betartásával a legtöbb esetben teljes és tartós gyógyulás érhető el.
A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.