Az intesztinális mikrobiom a veleszületett immunrendszeren keresztül befolyásolja metabolizmusunkat, egy tanulmány azokat az útvonalakat is bemutatja, amelyek révén a metabolizmusszabályozó szerep érvényesül.
A Harvard biomérnökeinek bél-a-chipen technológiája, aminek révén együtt tenyészthetők az emberi bélsejtek és a mikrobiom baktériumai, a bélbetegségek újfajta terápiáinak kifejlesztéséhez fog vezetni.
Míg a legtipikusabbnak számító FOLFIRI kezelés témájában vitáznak a kutatók, elképzelhető, hogy a hormonpótlás is bekerül a vastagbélrák elleni küzdelem eszköztárába.
A gabonák többféle összetevője is kiválthat „glutén-érzékenység”-et, sőt nemcsak fehérjék, de szénhidrátok is állhatnak a gyulladásos betegségek hátterében.
A bélflóra torzulásainak feltárása új prevenciós, diagnosztikus és prognosztikai módszerek kidolgozására ad lehetőséget. A mikrobióta biomérnöki módosítására is lehetőség van már, ami az őssejtreceptorok ligandjainak mennyiségét is befolyásolja.
A „probiotikumok” területe hatalmas, és piacuk még nagyobb, de bármilyen érdekesek is, még náluk is érdekesebbnek látszanak az ún. „dizájner probiotikumok”, s minél több lehetőségüket tárják fel az innovatív kutatók, annál inkább elfogadottá válnak.
Egy egerekben végzett vizsgálat szerint az 1-es típusú diabéteszesek bélsejtjeit át lehet alakítani úgy, hogy inzulint termeljenek. Ezzel fölöslegessé válna az őssejtek transzplantációja, amit mindeddig sok kutató tartott optimális módszernek.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?