Az apixaban kezelés a thromboembolia előfordulási gyakoriságának csökkenésével társul pitvarfibrillációban (PF) szenvedő elhízott betegek körében, és jelentősen csökkenti az összmortalitás kockázatát. A korábbi aggodalmak ellenére az apixaban a warfarin hatékony és biztonságos alternatívájának bizonyult PF-ben szenvedő, elhízott betegek körében.

A pitvarfibrilláció (PF) kialakulásának kockázati tényezőjeként azonosított betegségek prevalenciája, beleértve a magas vérnyomást és a cukorbetegséget, az idősödő lakosság körében növekszik. Ezért a PF-et különösen az idős populációra jellemző állapotként határozták meg.

Idős, törékeny, nem-valvuláris pitvarfibrillációban (NVPF) szenvedő betegek esetén az egyes NOAC szerek alkalmazása változó módon befolyásolta a stroke/szisztémás embolizáció (SE), valamint a major vérzés (MB) kockázatát. Az apixaban és a rivaroxaban a stroke/SE alacsonyabb kockázatával társult, warfarinnal összehasonlítva. Továbbá, az apixaban és a dabigatran a MB alacsonyabb, a rivaroxaban pedig magasabb kockázatával társult, mint a warfarin. Továbbá az apixaban alacsonyabb stroke/SE kockázattal társult, mint a rivaroxaban. Az idős, törékeny CMS Medicare populációban valamennyi NOAC csökkentette a bármely okból bekövetkező halálozás kockázatát warfarinnal összehasonlítva.

Mellékhatások nélküli molekulát sikerült azonosítani, ami állatkísérletek eredményei szerint szintén fogyasztószerként használható.

A Plvap gén blokkolása segíthet “megtéveszteni” a májat, hogy a szervezet ne álljon át energiatakarékos üzemmódra.

A kutatás feltárja azt is, hogy az agysejtekben található PINK1 fehérje milyen szerepet játszhat a Parkinson-kór kialakulásában, valamint lehetséges magyarázatot kínál arra, hogy a Parkinson-kór miért sokkal gyakoribb a férfiak körében.

A HUN-REN KOKI kutatói feltárták a mikroglia sejtek szerepét a Covid-19-cel összefüggő agyi károsodás kialakulásában.

Egy eddig ismeretlen betegség ütötte fel fejét a Kongói Demokratikus Köztársaság északnyugati területén, írja a Magyar Nemzet.

Az agytumorok kiújulásáért és a terápiarezisztencia kialakulásáért felelős daganatsejtek egy specifikus alcsoportját veszi célba az új kezelés.

Az új módszer a béltraktusban található szinte összes fehérjét egyszerre képes kimutatni, így úttörő módszer lehet például a gyulladásos bélbetegségek diagnózisában és terápiájában.