Ebben a tanulmányban a szerzők összehasonlították az OAC-felírások gyakoriságát és összetételét 2004–2011 és 2012–2019 között. Megállapítható, hogy a NOAC szerek elérhetővé válása után a K-vitamin antagonista kezelés aránya visszaesett az előbbiek javára, köszönhetően a NOAC szerek legalább ugyanolyan hatékonyságának és biztonságosságának, ugyanakkor könnyebb alkalmazhatóságának.

Terápia és odafigyelés nélkül a vénák állapota folyamatosan romlik, kezeletlen állapotban, a végtag amputálására lehet szükség.

Elhízott betegeknél ismerten nagyobb a kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kialakulásának kockázata. Úgy tűnik azonban, hogy a regionális, viszcerális, szervspecifikus zsírfelhalmozódás nagyobb szerepet játszik ezen szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában, mint önmagában az elhízás.

A cerebrovaszkuláris kórképek, beleértve az agyiér-katasztrófát, azaz stroke-ot is, az egyik leggyakoribb, rokkantságot okozó kórállapotot jelentik. A laikusok által leginkább ismert bénulásos tünetek mellett e betegségek gyakran szellemi hanyatláshoz is vezetnek, mely szintén jelentős terhet ró a gondozást végzőkre.

Az onkointervenciós részleg a Semmelweis Egyetem tudásközpontja, ahol minden, Európában jelenleg elérhető minimálinvazív eljárást alkalmaznak.

A krónikus veseelégtelenséggel élő betegek döntő többsége számos társbetegséggel rendelkezik. A kezeletlen hipertónia és a diabétesz krónikus veseelégtelenséggel szövődve jelentősen lerövidíti a várható élettartamot. A nefrológiai ambulanciára járó betegek gondozása komplex feladat, a társbetegségek kezelése és a további progresszió megelőzése sok esetben elegendő a vesefunkció romlásának lassításához. Számos esetben a holisztikus gondolkodás nagyságrendekkel javíthatja az eGFR-értéket, és csökkentheti a proteinuriát. A krónikus nefropátiával élők vérnyomásának normalizálása a helyes, sokszor kombinációs terápia megválasztásával, elengedhetetlen a kardiovaszkuláris (CV) rizikó csökkentéséhez és a szív- és érrendszeri halálozás megelőzéséhez.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb. A hipertónia agyi szövődményei közül a stroke jól ismert, de a hetvenes évektől kezdve egyre növekvő figyelmet kap a kognitív diszfunkció is. A European Society of Hypertension (ESH) 2023-as irányelve jelentősebb módosítások helyett apróbb léptekkel haladt előre, azonban a neurológus szemével nézve örömteli újdonság fedezhető fel benne a korábbi irányelvekhez képest, hiszen először szerepel külön alfejezetben kiemelve, hogy az antihipertenzív kezelés a kognitív hanyatlás megelőzésére és a demencia progressziójának csökkentésére is ajánlott, illetve hatása bizonyított.

2023 júniusában került bemutatásra a lezárult nagy nemzetközi vizsgálatok ismeretében az Európai és a Nemzetközi Hipertóniatársaság legújabb irányelve a magasvérnyomás-betegség diagnózisáról és kezeléséről. Az ajánlást a 32. Európai találkozón, Milánóban 2023. június 24-én mutatták be, később megjelent a Journal of Hypertension folyóiratban. A korábbi, öt évvel ezelőtt kiadott irányelvhez képest számos módosítást tartalmaz. Többek között a diagnosztikában a rendelőn kívüli vérnyomásmérés elsődlegessége, a lehetőség szerint 130 Hgmm alatti célvérnyomás, és talán a legnagyobb jelentőségű a fix kombinációs kezelés ajánlása a jobb beteg-együttműködés javítására.

A krónikus veseelégtelenséggel élő betegek döntő többsége számos társbetegséggel rendelkezik. A kezeletlen hipertónia és a diabétesz krónikus veseelégtelenséggel szövődve jelentősen lerövidíti a várható élettartamot.

A hipertónia okozta szervkárosodás (HMOD: hypertension-mediated organ damage) spektrumában jól és viszonylag könnyen vizsgálható és mérhető pl. a szív, a vese és a szem károsodása, miközben az agy esetében ennek megítélése nehezebb és körülményesebb.