A tüdőrák egyike a leggyakrabban előforduló rosszindulatú betegségeknek, incidenciája hazánkban nemzetközi viszonylatban is magas. Az utóbbi években a tüdőrák komplex kezelésében jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ez főként a nem kissejtes tüdőrákra igaz, de a kissejtes forma esetében is figyelemre méltó az előrelépés.

A nyelőcső betegségeiben szenvedő betegek számára jelenleg csak kevés hatékony kezelési lehetőség áll rendelkezésre. A gyógyszerek célzott eljuttatása ebbe a szervbe technikailag nehéz és gyakran jár nemkívánatos mellékhatásokkal.

A kombinált kezelés jóval gyorsabb és nagyobb mértékű csonttömeg-növekedést eredményezett, mint a monoterápia - ez a megközelítés a jövő oszteoporózis-kezeléseinek egyik ígéretes iránya lehet.

Egérmodelleken végzett kutatás nyithat új távlatokat az 1-es típusú cukorbetegség (T1DM) gyógyításában, írja a Qubit.

Rézuszmajom modellszervezeteken még a rágcsáló modelleknél is jobb, tartósabb eredményeket mutatott a 40 Hz frekvencián végzett auditív stimuláció, közli az OTSZ Online.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

Az Okayama University kutatói arról számoltak be, hogy a kollagén jelátvitel gátlása a discoidin domain receptor 1 (DDR1) blokkolásával jelentősen javítja a nagymolekulás gyógyszerek bejutását a hasnyálmirigyrák szöveteibe.

A prosztatarák az Egyesült Államok férfi populációjában a leggyakrabban diagnosztizált daganatos betegség és a második leggyakoribb daganattal összefüggő halálok. A terápia központi eleme régóta az androgénmegvonásos kezelés (ADT), azonban az utóbbi 10 évben kifejlesztették az androgénreceptor-útvonalgátlókat (ARPI-k) is.

Az SM önmagában nem befolyásolja jelentős mértékben a terhesség lefolyását, a magzat kihordását, illetve a magzat prenatális és posztnatális fejlődését, így megfelelő terápiás stratégia mellett biztonságos gyermekvállalás érhető el.

Kemenesi Gábor, a Virológiai Nemzeti Laboratórium igazgatója igyekezett tisztázni a „szuperinfluenzáról” szóló beszámolókat írja az Index.