Az erectilis diszfunkció (ED), magyar nevén merevedési zavar a férfiak egyik leggyakoribb szexuális működési zavara. Az előfordulási gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik, a férfiak egyharmadát érinti élete során. Negatív hatással van az intim kapcsolatokra, az életminőségre és az önbecsülésre. A legtöbb esetben a kórelőzmény és a fizikális vizsgálat elegendő a diagnózis felállításához.

Az utóbbi évtizedekben jelentősen megjavult terápiás lehetőségek ellenére is a major depressziós betegeknek még mindig csak kisebb hányadát ismerik fel, és kevesen kapnak megfelelő kezelést.

A depresszió (gyakoriság vonatkozásában egyszeri vagy visszatérő depressziós epizód, súlyosság tekintetében minor vagy major depresszió) változó súlyosságú pszichológiai, szomatikus és vegetatív tünetekkel járó, az életminőséget negatívan befolyásoló, hónapokig tartó, gyakran krónikus vagy visszatérő betegség, amelynek az egyénre, a családra és a társadalomra nézve is súlyos szenvedést okozó kihatásai vannak. Hasonlóképpen definiálhatjuk a szorongásos betegségeket is (generalizált szorongás, agorafóbia, pánikbetegség, szociális szorongás zavar, egészségszorongás, poszttraumás stressz zavar, és ide sorolhatjuk az egyébként külön csoportba tartozó kényszerbetegséget is).

A neuropátia a perifériás idegrendszer normál működésének megváltozása, melyet valamilyen befolyásoló tényező okoz. Számos tényező és meglévő betegség is okozhat perifériás neuropátiát, de a betegség kialakulásának második leggyakoribb oka az alkohol. Magyarországon a felnőtt lakosság 21,3 százaléka alkoholbeteg vagy magas kockázatú ivó. Az alkohol elhagyása mellett életmódbeli változtatásokra is szükség van, rendszeres mentális és addiktológiai gondozás szükséges, ideértve az önsegítő csoportokba való irányítást mind a kliens, mind a hozzátartozók számára.

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

Magyarország neurológiai szakellátását az állami egészségügyi rendszerben 56 neurológiai osztály és 565 neurológiai szakrendelés és szakambulancia biztosítja.

A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

A jelen cikkben azt igyekezzük körbejárni, hogyan függ össze a diabéteszes neuropátia a pszichológiai jólléttel és a mentális zavarokkal, illetve melyek azok a pszichológiai beavatkozások, amelyek csökkenthetik a diabéteszes neuropátia betegségterheit.

A vezető panasz felismerése a helyesen felvett kórelőzményen és fizikális vizsgálaton alapul. A leggyakoribb három vezető panasz, mellyel felkeresik a reumatológiai betegek az orvosukat: a fájdalom, a funkcionális károsodás és a deformitás. Ezek közül a fájdalom messze a leggyakoribb. Nemritkán többfajta panasz egyszerre is előfordulhat; így a fájdalom funkcionális vagy strukturális károsodással is járhat együtt. Ilyen esetben fel kell tenni a kérdést a betegnek, hogy melyik a legfontosabb panasza.

A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó egészségügyi problémává váltak, nagyon nagy társadalmi-gazdasági terhet jelentenek, komoly szubjektív szenvedéssel járnak, és gyakran kapcsolódnak pszichológiai háttértényezőkkel.