A neuropátia a perifériás idegrendszer normál működésének megváltozása, melyet valamilyen befolyásoló tényező okoz. Számos tényező és meglévő betegség is okozhat perifériás neuropátiát, de a betegség kialakulásának második leggyakoribb oka az alkohol. Magyarországon a felnőtt lakosság 21,3 százaléka alkoholbeteg vagy magas kockázatú ivó. Az alkohol elhagyása mellett életmódbeli változtatásokra is szükség van, rendszeres mentális és addiktológiai gondozás szükséges, ideértve az önsegítő csoportokba való irányítást mind a kliens, mind a hozzátartozók számára.

A pszichiátria magyar és nemzetközi szervezetei konzekvensen igyekeznek tájékoztatni a közvéleményt és az egészségügyi hatóságokat a depressziós zavarok egyre növekvő jelentőségéről. 2005 és 2015 között Európában a depresszióval élő emberek száma 18%-kal nőtt, 2030-ra pedig a fejlett országokban az elmúlt évtizedek trendjeit alapul véve a legnagyobb betegségterhet okozó állapottá fejlődik.

Magyarország neurológiai szakellátását az állami egészségügyi rendszerben 56 neurológiai osztály és 565 neurológiai szakrendelés és szakambulancia biztosítja.

Az időskori depresszió mind magatartásbeli, mind biológiai úton növeli számos testi betegség, köztük a kardio- és cerebrovaszkuláris kórképek, a diabetes és a fertőző betegségek morbiditását és mortalitását.

A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

A jelen cikkben azt igyekezzük körbejárni, hogyan függ össze a diabéteszes neuropátia a pszichológiai jólléttel és a mentális zavarokkal, illetve melyek azok a pszichológiai beavatkozások, amelyek csökkenthetik a diabéteszes neuropátia betegségterheit.

A vezető panasz felismerése a helyesen felvett kórelőzményen és fizikális vizsgálaton alapul. A leggyakoribb három vezető panasz, mellyel felkeresik a reumatológiai betegek az orvosukat: a fájdalom, a funkcionális károsodás és a deformitás. Ezek közül a fájdalom messze a leggyakoribb. Nemritkán többfajta panasz egyszerre is előfordulhat; így a fájdalom funkcionális vagy strukturális károsodással is járhat együtt. Ilyen esetben fel kell tenni a kérdést a betegnek, hogy melyik a legfontosabb panasza.

A szív- és érrendszeri betegségek a leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó egészségügyi problémává váltak, nagyon nagy társadalmi-gazdasági terhet jelentenek, komoly szubjektív szenvedéssel járnak, és gyakran kapcsolódnak pszichológiai háttértényezőkkel.

A fejfájás az egyik leggyakoribb panasz a családorvosnál. Ha ehhez hozzátesszük, hogy az érintettek körülbelül fele még a családorvost sem keresi fel panaszával, hanem vény nélkül kapható gyógyszerekkel kezeli magát, akkor még tisztábban láthatjuk, milyen gyakori is ez a panasz. Mindenkinek legalább egy-két alkalommal van élete során fejfájása anélkül, hogy komolyabb betegség állna a háttérben. Mégis nagyon fontos, hogy a szakmai irányelvek alapján történjen a beteg kivizsgálása és kezelése. A kezelés kulcsa a megfelelő betegoktatás.

A major depresszió Magyarország minden 14. lakosát érinti, a betegség okozta teljes gazdasági teher évi 362,457 milliárd Ft.