A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
Az eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy a St3gal1 glikoziltranszferáz enzim kulcsfontosságú molekuláris szabályozóként működik a depresszió kialakulásában és progressziójában.
Új összefüggést sikerült feltárni a krónikus stressz, az immunrendszer működése és a hangulatzavarok kialakulása között, ez pedig utat nyithat az immunrendszert megcélzó terápiák kifejlesztéséhez.
A virus fertőzések következtében kialakult neuropátiás (NP) fájdalmak a szomato-szenzoros idegrendszer károsodása következtében fellépő neuropátiás fájdalmak nagy, heterogén csoportjába tartoznak, melyek lehetnek akutak és krónikusak, érinthetik a központi és a perifériás idegrendszert vagy mindkettőt.
A derékfájás komplex fájdalom szindróma, kialakulásában a hagyományos nociceptív mechanizmusok mellett jelentős neuropáthiás és nociplasztikus komponensek is szerepet játszanak. A neuropáthiás fájdalom alul kezelt és alul diagnosztizált, ami kihívást jelent a hatékony kezelésben és jelentős terhet ró az egészségügyi rendszerekre.
Sikerült minden eddiginél pontosabban feltárni az 5-HT1A szerotonin receptor jelátviteli útvonalainak működését a new yorki The Mount Sinai Hospital kutatóinak.
Az eddigi kutatási eredmények arra utalnak, hogy a neuroszteroidok fokozhatják a neuroplaszticitást és pozitívan befolyásolhatják a depresszió által károsított idegpályákat.
A mindennapi neurológiában a fejfájás rendkívül gyakori panasz és gyakori beutaló diagnózis. A Global Burden of Disease Study szerint 2010-ben világszinten a tenziós fejfájás volt a második, a migrén pedig a harmadik leggyakoribb betegség.