Amerikai kutatók megállapítása szerint a mediterrán étrend kedvező hatásai részben olyan apró, mitokondriális eredetű fehérjéknek köszönhetők, amelyek eddig rejtve maradtak a tudomány elől.
Rézuszmajom modellszervezeteken még a rágcsáló modelleknél is jobb, tartósabb eredményeket mutatott a 40 Hz frekvencián végzett auditív stimuláció, közli az OTSZ Online.
Egy közel kétmillió idősebb felnőtt egészségügyi adatait elemző amerikai vizsgálat szerint a cerebrális amiloid angiopátia nevű, kevéssé ismert agyi érbetegség akár négyszeresére növelheti a demencia kialakulásának esélyét öt éven belül.
A polineuropátia sokáig tünetmentesen zajlik, idővel súlyos panaszokat okozhat – a zsibbadástól kezdve a fájdalmon át egészen az életet veszélyeztető szövődményekig. Különösen fontos ezért, hogy felismerjük a betegség jeleit, és tisztában legyünk a lehetséges következményekkel.
A lítium védő hatása korábbi tudományos eredmények alapján bizonyított, de valószínűleg korszerűbb formulára lesz szükség a memóriazavarok prevenciójához.
Az agyban felhalmozódó fehérjeaggregátumok, amelyek a Parkinson-kórhoz köthetők, aktívan képesek energiát elvonni az idegsejtektől. Ezek az aggregátumok képesek lebontani az adenozin-trifoszfátot (ATP), amely a sejtek szinte minden biokémiai folyamatának energiaforrása.
Miért kevesebb a daganatos beteg az Alzheimer-kórban szenvedők körében? A kérdés megválaszolása váratlan eredményekhez vezethet a rákkutatás területén.
A PNAS folyóirat cikkében a Rockefeller University kutatói egy olyan stratégiát ismertetnek, amely megelőzheti az agyban a nem kívánt fehérjék felhalmozódását és az ezekből kialakuló fehérjeaggregátumok képződését.
Az Alzheimer's & Dementia folyóiratban jelent meg a National Taiwan University kutatóinak cikke, amelynek fő megállapítása szerint a szemek közötti retinavastagság finom különbségei korai és könnyen hozzáférhető biomarkerként szolgálhatnak az enyhe kognitív károsodás és a fizikai gyengeség kombinációjából álló, nagy kockázatú állapot kimutatására.