A pollen-étel allergia szindróma a gyermekek negyedét-harmadát is érintheti, és az orális allergia szindrómán túl életveszélyes szisztémás tünetekkel is járhat.

A környezeti szennyezések, az urbanizáció okozta levegőszennyezés miatt kialakuló betegségek megelőzésének fontosságára hívta fel a figyelmet Áder János.

A parlagfű tudományos nevét Carl Linné (1707−1778), a híres svéd botanikus, a kettős nevezéktan megalkotója adta, 1753-ban.

Az elmúlt évtizedek adatai szerint a parlagfűpollen koncentrációja országos átlagban rövidebb felfutás után éri el a tüneteket okozó közepes szintet.

Minden 2. honfitársunk allergiás valamire, a pollenallergia tízből három magyart érint – mutatják a Sterimar friss, reprezentatív felmérésének adatai.

A bibircses, vagy ismertebb nevén közönséges nyír (Betula pendula) Finnország nemzeti fája. Tudományos nevének eredetét az alábbiakkal magyarázzák: a Betula nemzetségnév a latin bauto, -ere = ütni, levágni igéből ered. Ennek oka egyrészt az lehet, hogy a nyír ágai a rossz gyerekek megfenyítésére szolgáltak, másrészt az, hogy a római liktorok (hatósági közkatonák) vesszőnyalábjaihoz (fasces) való anyagot ez a fa szolgáltatta. A pendula = lecsüngő a fa ágrendszerének sajátosságára utal.

Enyhébb az idei tavaszi pollenszezon a tavalyinál, írta a Nemzeti Népegészségügyi Központ az MTI-nek szerdán küldött közleményében.

A régi rómaiaknál a mogyoró neve Corylus – a görög korys – sisak, főkötő szóból ered, mert kupacsa a termést főkötőként burkolja. A bokormogyorót (Corylus avellana) legelőször a rómaiak hozták be Pontusból (Kis-Ázsia), ezért „nux pontica”-nak nevezték, de minthogy az később Avellino város környékén terjedt el legjobban, a füvészek Coryllus avellanának keresztelték.

A most kezdődő allergiaszezon miatt a szülőknek fontos tudniuk, hogy milyen fajtái vannak az allergiának, azok hogyan jelentkezhetnek.

Gasztroenterológia témában manapság mind szakmai, mind laikus körökben nagy az érdeklődés az ételallergia, az ételintolerancia és ezen belül is a hisztaminintolerancia iránt.