Az államilag finanszírozott fogászati alapellátás rendszere súlyos működési biztonsági kockázatokkal küzd, írja az Az én pénzem.

A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.

Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.

Egy tanulmány szerint, ami a Tárki Társadalmi Riportjában jelent meg, az alapellátás a működésképtelenség határára sodródott, írja a Telex.

A háziorvoshiány világszerte, így hazánkban is súlyos kihívása az egészségügyi alapellátásnak. Az ápolóasszisztált telemedicina alkalmazása során a szakápoló kompetenciahatárai szélesebbek a megszokottnál; nemcsak a közvetlen betegellátásban, hanem a hosszú távú betegvezetésben is.

Megjelent a magyarországi alapellátás átfogó problématérképe és jövőképe, melyet az ágazati kamarák és szervezetek állítottak össze.

Egyszerre kell kezelniük a tavaszi járványhullámokat és a társadalmi bizalom erózióját a házi gyermekorvosoknak – derült ki a Házi Gyermekorvosok Egyesületének (HGYE) sajtóbeszélgetésén.

Egy-egy vizsgálat átlagosan 15-25 percig tart a gyermekellátásban, ami 10 perccel hosszabb, mint a felnőtt rendeléseken.

Továbbra is nagy hiányosságnak tartok több krónikus problémát – nyilatkozta lapunknak dr. Rurik Imre, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vendégprofesszora.

A Kormányinfón és a szakmai közegben is téma volt a HVG által nyilvánosságra hozott, a BCG-nek tulajdonított 2020-as egészségügyi tanulmány.