Az idei Magyar Tudomány Ünnepe programjai közt november 26-án rendezik meg a „Poszt-Covid-jelenségek kutatása” című szimpóziumot.

Az ELTE kutatásának eredményei alapján úgy tűnik, hogy a kutyák és az emberek hiperszociális viselkedésének hasonló a molekuláris háttere.

A stroke ellátása jelentős mértékben fejlődött az utóbbi évtizedekben. Az agyérkatasztrófát követő periódusban gyakran alakulhatnak ki neuropszichiátriai kórképek, ezek közül a poststroke-depresszió a leggyakoribb.

Kinai kutatóknak sikerült lefagyasztani és felengedni egy emberi agyszövetet úgy, hogy közben nem halt el, írja a hvg.hu.

A Bécsi Orvostudományi Egyetem által vezetett kutatócsoport elsőként azonosította azt a neuronális jelátviteli útvonalat, amely hőségben a kalóriabevitelt csökkenti.

A mitokondriumok energiatermelő képességének javítását követően helyreállt a károsodott szinapszisok döntő többsége, írja az OTSZ Online.

Az innovatív fejlesztés felgyorsítja az akut stroke-betegek sürgős kezelését és támogatja az ellátáshoz való hozzáférés országos javítását.

Kifejlesztették a világ első olyan 3D-nyomtatott agyszövetét, ami képes úgy viselkedni, mint az igazi, írja a Telex.

A Journal of Neurology, Neurosurgery & Psychiatry folyóiratban jelent meg a svéd Uppsala University Hospital kutatóinak tanulmánya, amely reményt adhat a sclerosis multiplexben szenvedő betegek számára.

Amerikai kutatók szerint az agyban felhalmozódó vas és a mikroglia degenerációja váltja ki a kognitív hanyatlást, közli az OTSZ Online.