A University of California kutatói a nem kissejtes tüdőrák terápiarezisztenciájának kialakulásához hozzájáruló YAP-fehérje aktiválásáról közöltek új információkat.
Hazánkban a leggyakoribb rosszindulatú daganat a tüdőrák, amivel világelsők vagyunk, mégsem fordítunk elég figyelmet a klasszikus és molekuláris diagnosztika fejlesztésére, aminek következménye a terápiás sikerességen mérhető.
Az epidermális növekedési faktor receptor (EGFR) orálisan alkalmazható, kismolekulájú gátlóinak a kifejlesztése új terápiás távlatokat nyitott meg a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében.
Dr. Gálffy Gabriella, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika egyetemi docense a nem kissejtes tüdőrák kezelési lehetőségeiről szóló előadásában elmondta, hogy a Korányi Bulletin 2013-as adatai alapján 2013-ban közel 22 000 tüdőrákos beteget kezeltek Magyarországon. Az elmúlt 10 évben a célzott terápiák, majd a mutáció analízis és a korszerű kemoterápiák hatására egyre több tüdőrákos beteg részesülhetett a számára legmegfelelőbb gyógyszeres kezelésben. Az új esetek adenokarcinoma aránya 44% volt. Az előadás kiemelten foglalkozott az adenokarcinomák molekulár patológiai státusza alapján történő első- és másod vonalú terápiás lehetőségekkel, valamint a fenntartó kezelések áttekintésével. Az EGFR mutáns adenokarcinoma célzott terápiás kezeléseként a 2014-es ESMO ajánlásban a másik két TKI mellett már szerepel az afatinib is. Az előadásban az afatinib klinikai hatásosságára (PFS, OS) és biztonságosságára vonatkozó Lux-Lung 3 és 6 vizsgálat eredményei kerültek ismertetésre.
Afatinib: Magyarországi Early Access Program - Első hazai adatok a bevont betegek alapján - Dr. Ostoros Gyula
Az afatinibbel lefolytatott, Boehringer Ingelheim által szponzorált magyarországi Early Access Program keretein belül szerzett első hazai adatokról és tapasztalatokról beszélt előadásában Dr. Ostoros Gyula, a Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, aki elmondta, hogy a 4 magyarországi centrum bevonásával jelenleg is zajló vizsgálatba a betegek beválogatása az afatinib európai regisztrációs vizsgálatának befogadási kritériumai alapján történt. Ismertette a bevont betegek számát, nem és kor szerinti megoszlását, dohányzási státuszát, az EGFR meghatározáshoz vett szövetminta mutációmegoszlását valamint azt, hogy a betegek hányadik vonalban kapták a kezelést. Bár a vizsgálat még tart, az előzetes adatok alapján az EGFR mutáció típusáról, valamint a kezelés klinikai hatásosságáról és biztonsági profiljáról már vannak adataink.