A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.

A CTLA4-, PD1- és PDL1-gátlók egyre szélesebb körben alkalmazott immunellenőrzőpont-gátlók az onkológiában. Alkalmazásukkal igen tartós és kifejezett javulást tapasztalunk a túlélési mutatókban. Mellékhatásukként autoimmun betegségek is megjelenhetnek, melyek miatt a mellékhatás-menedzsmentben szemléletváltásra volt szükség.

Az utóbbi évtizedekben a dekoratív tetoválások robbanásszerű népszerűségre tettek szert, divatossá váltak, és gyakoriságuk rapidan nőtt világszerte, ezzel együtt pedig megnőtt a tetoválásokkal kapcsolatos adverz reakciók száma is.

Az anémia a szülőképes nők 30%-át érinti világszerte, míg a terhesség alatti anémia gyakoriságát 37%-ra becsülik, melynek fő oka a vashiány.

Táplálékallergia alatt az allergén elfogyasztását követő, immunmediált reakciók megjelenését értjük. Gyermekkorban a táplálék okozta hiperszenzivitási reakció előfordulása igen gyakori, diagnosztizálása pedig a rendkívül változatos tünettan miatt igen nagy kihívást jelenthet.

A táplálkozás alapvető szerepet játszik számos betegség, így az allergiák kialakulásában is. Az ételallergének elsődlegesen a tápcsatornán keresztül jutnak be, és gyakran az allergia megnyilvánulási helyét is képezik.

Az allergén immunterápia (AIT) leggyakoribb allergológiai kórképekben (allergiás rhinitis és rovarméreg-allergia) történő alkalmazásának hazánkban is elérhető és eredményesen alkalmazható lehetőségeit mutatjuk be röviden.

Mire kíváncsi egy reumatológus? A Magyar Reumatológusok Egyesületének szeptember 24. és 26. között Pécsett megrendezett 2014. évi Vándorgyűlése előtt a MedicalOnline szerkesztői leginkább erre voltak kíváncsiak. Így aztán arra kértünk négy reumatológust, hogy kérdezzen a társszakmák képviselőitől.

Ha a sunyi, sokáig észrevétlenül súlyosbodó és kezelés nélkül halálos betegségeket kellene az alattomosságuk szerint sorba állítani, a Magyarországon is több tízezer embert érintő hepatitis C vírus fertőzés egészen biztosan dobogós helyre kerülne.