A bakteriális szemfertőzéseket illetően mind a kórokozók spektrumában, mind azok antibiotikum-érzékenységében földrajzi különbségek állhatnak fenn. Különös jelentőséggel bírnak tehát azok a vizsgálati eredmények, amelyek egy magyarországi, harmadik ellátási szintű laboratóriumban születtek, és egy tízéves időszakra vonatkoztatva értékelik a kórokozók típusait és a rezisztenciaviszonyokat.

Az atópiás dermatitis (AD) egy olyan heterogén betegség, amelyben genetikai, környezeti és immunológiai faktorok összessége járul hozzá a klinikai tünetekhez, és amelyre jellemző a fokozott bőrön keresztüli folyadékvesztés, valamint a különböző mikróbák bőrön keresztüli penetrációja.

A bőr egy komplex ökoszisztéma része, melyben a mikroorganizmusok egyensúlya fontos szerepet játszik. A bőrön található mikrobiom a patogének (pl. Staphylococcus aureus) kolonizációját gátolja, és az epidermális barrier funkció kialakításáért is felelős. A mikroorganizmusok képesek modulálni az immunrendszert, annak fejlődésére és a betegségek kialakulására is hatással vannak. A bőr mikrobiom szerkezete és összetétele az életkorral, illetve egyes bőr régiók szerint is változik, ez tartalmazza az emberi szervezetben a legtöbb kommenzalista mikróbát, több mint 1000 fajta baktériumot [1].

A közepesen súlyos és súlyos atopiás dermatitis (AD) kezelése sok buktatót rejt azoknál a betegeknél, akik nem megfelelően reagálnak az első vonalbeli szisztémás terápiára.

A felnőttkori AD az esetek egy részében gyermekkori megbetegedés perzisztálása, máskor a betegség felnőttkorban jelentkezik először vagy tér vissza a gyermekkori tünetek megszűnését követően.

A bőrgyógyászatban tetszett, hogy vizuális élmények, tapasztalat alapján sokszor gyorsan felállítható a diagnózis, mondta lapunknak dr. Remenyik Éva, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Bőrgyógyászati Klinika, Általános Orvostudományi Kar Bőrgyógyászati Tanszék egyetemi tanára, igazgatója.

Az Akadémikusok Gyűlése keddi, zárt ülésén megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait.

A hidradenitis suppurativa, amit a bőrgyógyászok „acne inversa” néven is említenek, egy fájdalmas, krónikus gyulladással járó bőrbetegség, amely becslések szerint világszerte a lakosság 1–4 százalékát érinti.

A PCOS kezelése során három fő területre kell összpontosítani: a szabálytalan menstruáció szabályozására és/vagy a hirsutismus megszüntetésére és/vagy a meddőség terápiájára. A PCOS kezelési módszerei az idő előrehaladtával annak függvényében változnak, hogy az adott életkorban melyek a beteg preferenciái. Ennek során azonban mindvégig szem előtt kell tartani az inzulinrezisztencia problémáját, mert ennek hosszú távú egészségi kihatásai lehetnek.