A cukorbetegség korunk egyik leggyorsabban terjedő népbetegsége. Magyarországon több mint 1 200 000 cukorbeteg él, és legalább 20%-nak van valamilyen szemészeti szövődménye.

A metabolikus szindróma elnevezés specifikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok olyan halmozódását jelenti, melyek patofiziológiai háttere az inzulinrezisztenciával hozható összefüggésbe. Pontos patomechanizmusa továbbra is tisztázatlan, azonban az inzulinrezisztencia és a centrális elhízás központi szerepe egyértelmű.

A munkaképesség az egyén testi és lelki egészségi állapotának és funkcionális képességeinek azon mértékét írja le, amely lehetővé teszi, hogy az érintett az adott munkahelyi környezetben megfelelő tevékenységet végezzen.

A kutatás a Karancskesziben élő 0–5 éves korú gyermekek és szüleik okoseszköz- használati szokásait méri fel. Az eredmények alapján az okoseszköz-használat a településen is problémás, amely a szülő–gyermek kapcsolatot és a szülő önértékelését is negatívan befolyásolja.

A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.

Mivel a prediabétesz általában panaszt és tünetet nem okoz, felismerése csak szűrővizsgálattal lehetséges, amiben az alapellátásnak kiemelt szerepe van.

A HPV elleni átoltottság növelésével, hatékony szűrési módszerek alkalmazásával és a lakosság egészségtudatosságának növelésével néhány évtizeden belül teljesen felszámolható lenne a méhnyakrák, azonban a hazai epidemiológiai adatok szerint még nem állunk nyerésre a döntően vírus okozta daganatos megbetegedés leküzdésében.

Nemzetközi szinten egyetértés mutatkozik abban, hogy a vaspótlás a szoptatás időszakában kiemelten fontos.

Az anémia a szülőképes nők 30%-át érinti világszerte, míg a terhesség alatti anémia gyakoriságát 37%-ra becsülik, melynek fő oka a vashiány.