Rendkívül fontos a genitális traktus fertőzésére utaló tünetekkel jelentkező nők szakszerű ellátása, mert a kezelés nélkül kialakuló szövődmények rontják a fogamzóképességet, veszélyeztetik a terhesség kihordását, növelik a daganatok kialakulásának esélyét. A következmények elkerülésének ideális útja a primer prevenció lenne, ennek feltételei azonban napjainkban korlátozottak. Az évszakok váltakozása némileg módosítja az egyes fertőzések egymáshoz viszonyított gyakoriságát. Nemcsak a szülész-nőgyógyászok, hanem a nők elsődleges ellátásával foglalkozó egyéb szakorvosok – háziorvosok, bőrgyógyász-venerológusok, urológusok és gyermekgyógyászok – számára is egyértelmű, hogy a fertőzésre utaló panasz az egyik leggyakoribb oka a nők orvosi vizsgálatának. A női genitális traktus fertőzése két lehetséges veszéllyel jár. Közülük a vertikális terjedés miatt a szervrendszer felsőbb, a reprodukcióban fontos szerepet játszó szakaszában alakulhat ki gyulladás és maradandó károsodás. A másik lehetséges szövődmény inkább népegészségügyi jelentőségű, mert a kórokozó(k) partnerek közötti (horizontális) terjedése a primer fertőzés és a lehetséges szövődmények egyre nagyobb számát jelenti. A kockázati tényezők egy része évszakonként változik, ami részben magyarázza a fertőzések összetételének időnkénti módosulását. Horizontális baktériumok... A tavaszi–nyári szezonban fontos körülmény a nemzetközi turizmus élénkülése, ami elsősorban a nem házasságban élő, fogamzásképes nők fertőzéskockázatát növeli.   A szexuális úton terjedő betegségek közül a baktériumok által létrehozott infekciók (Chlamydia trachomatis, Neisseria gonorrhoeae, Treponema pallidum) a találkozás után néhány nappal (legfeljebb 1-2 héttel) markáns klinikai tünetekkel járnak, ami megkönnyíti a diagnózis felállítását. Ez alól talán a genitális Chlamydia- fertőzés kivétel, mert az intracelluláris baktérium emberi szervezeten belüli szaporodása lényegesen lassúbb, mint a többi kórokozóé, így megnehezül a fertőzés korai felismerése. Az első vizsgálatot végző szakember felelőssége nagy, mert a kezelés nélkül maradó chlamydiás cervicitisek 40 százaléka felfelé terjed, előbb endometritist, majd salpingitist hoz létre, ami jelentősen rontja a későbbi fogamzás, sőt egyes adatok szerint a megfogant terhesség eredményes kihordásának esélyét is.   A szexuális úton terjedő kórokozók között említést érdemel az elsősorban afrikai országokban endémiás Trichomonas vaginalis. Akut fertőzés esetén a húgyúti és a genitális panaszok egyaránt kifejezettek, sőt a klinikai kép is a legtöbb esetben súlyos infekció lehetőségére hívja fel a figyelmet. A fertőzöttek ellátását diagnosztikai problémák hátráltathatják. Ideális esetben a kórokozó kimutatása a fiziológiás sóoldattal kevert hüvelyváladék azonnali fáziskontraszt- mikroszkópos vizsgálatával biztosítható, méghozzá a mintavétel utáni néhány percen belül. Bár a kórokozó tenyésztése is lehetséges, ez a módszer a világon sehol sem tartozik a rutinszerűen alkalmazott eljárások közé. További lehetőség a protozoon specifikus nukleinsavszakaszainak polimeráz láncreakció (PCR) segítségével végzett amplifikálása és kimutatása is. E szenzitív és specifikus módszer azonban költséges, és a fertőzés viszonylag ritka előfordulása is korlátozza alkalmazását. A natív hüvelykenet mikroszkópos értékelése látszólag egyszerű feladat, teljesítése mégsem egyszerű a hazai gyakorlatban. A nőgyógyászati rendelők felszerelésének egyelőre nem része a fáziskontraszt- mikroszkóp, így a vizsgálat elvégzésének mindkét lényegi (tárgyi és a személyi) eleme hiányzik. A felismert fertőzés gyógyszeres kezelése megoldott, jelenleg két, viszonylag gyors eredménnyel kecsegtető nitro-imidazol vegyület (metronidazol és tinidazol) is rendelhető. Vírusok... Míg a primer herpes genitalis kialakulásáért a fertőzött partnerrel kialakított szexuális kapcsolat felelős, a régebbi fertőzés kiújulását a szezon meteorológiai sajátosságaiból adódó nagyobb megterhelés, az utazással járó lelki és fizikai igénybevétel segíthetik elő. Felismerése egyszerű, kezelése megoldottnak tekinthető, problémát elsősorban akkor jelent, ha a fertőzés terhesnél alakul ki. Ilyenkor a megfelelő szakorvosi konzílium elkerülhetetlen.   A nyári szezonban emelkedik a HPV-fertőzés kockázata is, de ennek klinikai hatása általában később, hetek vagy évek múlva jelentkezik. A klinikai tünetekkel járó infekció – legyen szó benignus vagy onkogén HPV-típusokról – általában terápiás nehézséget okoz. A kis onkológiai potenciálú típusok által okozott condyloma lokális kezelése általában nehézkes, hosszú és költséges. Az érintettek kellemetlenségét fokozza, hogy jelentős a recidiváló esetek aránya. Az onkogén típusok az érintettek egyharmadában hámdiszpláziát okozhatnak a szeméremtesten, a hüvelyben vagy a méhszájon.   A HPV-fertőzéssel kapcsolatban új lehetőség a profilaktikus védőoltás. Több tízezer önként jelentkező 16–26 éves nő placebokontrollos, 5-6 éves követéssel végzett vizsgálata alapján elfogadott tény, hogy mindkét jelenleg forgalomban lévő vakcina 90 százalékot meghaladó védettséget biztosít a méhnyaki dysplasia kialakulásával szemben.   Ritkábban gondolunk rá, de a szexuális úton terjedő vírusok közé tartozik a hepatitis B és a cytomegalovírus is, ezek gyakoribb előfordulásával szintén számolni lehet és kell a tavaszi–nyári szezonban. A 12 éves korukban védőoltásban részesült nők védettek a hepatitis B ellen, de egyelőre magas azok aránya, akiket gyermekkorban nem oltottak.   A szexuális úton kialakuló fertőzések ellen a leghatékonyabb védelmet az óvatos magatartási formák elsajátítása és következetes alkalmazása jelentheti, aminek fontos része az óvszer rendszeres alkalmazása alkalmi együttlétekben vagy a tartósnak ígérkező kapcsolatok kezdeti szakaszában is. ...és gombák A női genitális fertőzések jelentős része nem a fertőzött partnertől származik, hanem az alsó genitális traktusban vagy annak közvetlen környezetében természetes körülmények között előforduló mikroorganizmusok összetételének megváltozásából adódik (endogén fertőzések). Leggyakoribb formája a tavaszi–nyári szezonban halmozottan előforduló gombás hüvelyfertőzés (vulvovaginalis candidiasis). Ez elsősorban az étrend változásával magyarázható. A szénhidrátokban gazdag táplálkozás (fagylalt, édességek, édes gyümölcsök) kedvező a gombák testüregen belüli szaporodásához, ami előbb-utóbb klinikai tünetek megjelenésével jár. A fertőzés felismerése könnyű, kezelésére számos lokálisan és szisztémásan alkalmazható vegyület ismert. A szokások változásával ma egyre inkább olyan kiszerelésű hatóanyag alkalmazása jön szóba, amivel egyszeri vagy néhány napos kezelés valósítható meg. A hosszú ideig tartó kezelés általában rontja a betegek terápiás együttműködését, így emeli a recidiváló fertőzések számát.   A gombás fertőzéseken belül mintegy öt százalékra tehető a krónikusan recidiváló fertőzések aránya. Az ismétlődő esetek kivizsgálása általában a kérdésben jártas szakember feladata, gyakran teszi szükségessé az érintettek részletes- alapos kivizsgálását, a fertőzés hosszas gyógyszeres kezelését.