A KOPINT-TÁRKI Konjunktúrakutató Intézet Zrt. az Étkezési Utalvány Forgalmazói Egyesülés megbízásából felmérte a természetbeni juttatások tervezett megadóztatásával érintett munkaadók és munkavállalók, illetve vendéglátósok várható reakcióit.

Bár az egészségügyi dolgozók, szakápolók munkaerő-piaci helyzetéről az utóbbi időben nem túl pozitív hírek jelentek meg, a felvételizőket ez nem rettentette vissza. Az orvos- és egészségtudományi képzési terület a népszerűségi listán a korábbi nyolcadik helyről a hetedik helyre lépett elő, és az ápolói pálya népszerűsége is töretlen.   Tavaly 7402, az idén 7162 felvételiző pályázta meg az orvos- és egészségtudományi képzési területet nappali tagozaton, mégsem csökkent a szakterület kedveltsége. Éppen ellenkezőleg: a népszerűségi listán a 2006-os nyolcadik helyről a hetedik helyre került. A jelentkezők számának apadását az okozza, hogy az idén összességében is kevesebben felvételiztek, mint tavaly: 131 ezer helyett csak 108 590-en.   Az egészségügyi szakterületen legnépszerűbb az orvos szak, amelyet első helyen, nappali tagozaton összesen 2335 felvételiző jelölt meg. De nem esett vissza az érdeklődés a képzési terület második legkedveltebbje, az ápolás és betegellátás alapszak iránt sem.   Az Országos Felsőoktatási Információs Központ adatai szerint az összesen 1887 jelentkező – közülük 1412-en nappali tagozatra felvételiztek – a 14. legnépszerűbbnek számít a több mint száz alapszak közül. Az ápolás olyan, évek óta kedvelt szakokat előz meg, mint a nemzetközi tanulmányok, a történelem vagy az anglisztika. Az idevágyó diákok a legnagyobb számban – 712-en – a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karát jelölték meg jelentkezési lapjukon, de sokan választották a nagyobb vidéki egyetemek karait. A Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karára 448-an, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karára 316-an, a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Karára 173-an, a Miskolci Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karára 131-en jelentkeztek. A Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetét 46, a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Fakultását 36 diák jelölte meg.   Az ápolás és betegellátás szakra felvételizők háromnegyede nappali tagozaton, minden ötödik jelentkező pedig levelező tagozaton szeretne tanulni – az arányok nagyjából megegyeznek az országos átlaggal. Az esti tagozat szerepe viszont e területen igen komolynak mondható: míg a többi szakot választók alig több mint egy százaléka, addig az ápolói pályára vágyóknak csaknem az öt százaléka esti képzésben venne részt. A pályát választók között az átlagosnál kevésbé népszerű a költségtérítéses képzés: az ápolás és betegellátás alapszakon a felvételizők 94,3 százaléka államilag támogatott helyre szeretne bekerülni. Az ide jelentkezők nyelvtudásban jelentősen elmaradnak az átlagtól: míg a többi szakon a jelentkezők több mint 37, itt csak 19,3 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával. A leggyakoribb egyébként mindenütt a középfokú C típusú nyelvvizsga.   Bár a magyar felsőoktatásban általában is többségében (57 százalékban) nők jelentkeznek a képzésekre, különösen igaz ez az orvos- és egészségtudományi területen, ahová mintegy kétszer annyi nő jelentkezik, mint férfi. Az ápolás és betegellátás szakon a felvételizőknek alig 12 százaléka képviseli az erősebbik nemet, az egészségügyi gondozás és prevenció szakon pedig 94 százalék a nők aránya.   Érdekesen alakult az ápolás és betegellátás szakra jelentkezők életkora is, úgy tűnik, hogy e pálya a legfiatalabb és a legidősebb korosztályok körében közkedvelt. A felvételizők több mint fele 19 éves volt (a többi szak esetében ez a korcsoport 45 százalékban van jelen). A 20 és 27 év közöttiek ugyanakkor kisebb részét (9,1 százalékát) tették ki a felvételizőknek, mint a többi szakon (12,6 százalék). Az idősebb korosztályok körében ugyancsak népszerűbb ez a szak a többinél; az 1964 előtt születettek a jelentkezők 2,7 százalékát teszik ki, míg más szakok esetében ez a korosztály csak 1,5 százalékban van jelen. Kevésbé adósodnak el az orvostanhallgatók Egyre komolyabb szerepe van a diákhitelnek a hallgatók költségvetésében: a kölcsönt felvevők negyede enélkül nem is tudna egyetemre járni. Az adatokból úgy tűnik, hogy az orvostanhallgatók kevésbé szorulnak rá kiegészítő forrásokra: más képzésekre járó társaiknál legalábbis kisebb arányban igénylik a hitelt.   Kevésbé kell szüleik segítségét igénybe venniük, illetve tanulás után munkát vállalniuk azoknak a hallgatóknak, akik fölveszik a diákhitelt – erre utalnak a legfrissebb felmérések. A TÁRKI kutatása szerint ugyanis a diákhitelt igénylő hallgatók bevételeinek 35 százalékát teszi ki a kölcsön, 21 százalékban szüleikre támaszkodnak, 31 százalékra pedig munkával tesznek szert. Akik viszont nem kérnek a diákhitelből, azok kicsit több, 26 százaléknyi támogatásra számíthatnak otthonról, és jelentősen többet dolgoznak: bevételüknek legalábbis az 57 százaléka munkából származik. Diákhitelhez az elmúlt képzési időszakban legnagyobb arányban – 30 százalék – az alacsonyabb jövedelmű családok gyermekei folyamodtak. A hitelfelvevők 26 százaléka állította: kölcsön nélkül nem tudná folytatni tanulmányait, 23 százalékuk pedig ebből fizeti a tandíját.   Kevésbé volt mindez igaz azonban az orvostanhallgatókra. Míg ugyanis országosan a hallgatók 22,5 százaléka fordult hitelért, addig erre a Semmelweis Egyetemre járók csak 17 százalékban tartottak igényt. Ez összesen 1772 hallgatót jelent, vagyis az igénylőknek mindössze 1,82 százalékát. Igaz, a rangsort a Pécsi Tudományegyetem vezeti 25 százalékkal, azaz 8775 „hiteles” hallgatóval, majd a Szegedi Tudományegyetem következik 23,7 százalékkal, és 7505 eladósodott hallgatóval. Márpedig e két egyetemen is van orvosképzés. A korábbi karonkénti adatok azonban arra utalnak, hogy az orvostanhallgatók ezekben az intézményekben is kisebb arányban élnek a hitel lehetőségével, mint más képzésekre járó társaik.   A magyarországi diákhitelezés elmúlt több mint öt évében összesen 234 ezren igényelték a kölcsönt – számukra több mint 132 milliárd forintot utalt ki a Diákhitel Központ Zrt. Az államilag finanszírozott képzésekre járók nagyobb arányban veszik föl a hitelt, mint a költségtérítéses képzésekben tanulók: a tavalyi tanévben a megoszlás 58 894, illetve 36 317 volt. Hasonlóak az arányok a Semmelweis Egyetemen is, ahol 1305 államilag finanszírozott és 467 költségtérítéses hallgató vett föl hitelt. A diákhitelt ugyanis leginkább albérletre költik a hallgatók, a tandíjra valót már inkább munkával igyekeznek előteremteni, vagy eleve a szülők fizetik.A felvehető hitel összege ugyanis meglehetősen alacsony, hiszen még a költségtérítésesek is legföljebb havi 40 ezer forintot igényelhetnek. Ennek oka, hogy a diákhitel rendszere önfenntartó, tehát nem költségvetési pénzeket oszt szét és az egyensúly legföljebb ekkora összegnél marad meg. Így tehát az államilag támogatott hallgatók havonta 15, 20, 25, illetve 30 ezer forint kölcsönhöz juthatnak. A legtöbben egyébként a két magasabb összeget választják: a tavalyi tanévben 40 567 hallgató kért havi 25 ezer, 38 434 pedig havi 30 ezer forintot.   A költségtérítéses képzésre járóknál a 10 ezer forinttal magasabb havi összegnek „ára” van: nekik vállalniuk kell, hogy a törlesztésnél is magasabb összegeket fizetnek majd vissza: az előző évben érvényes minimálbér 8 százalékát – jelenleg kereken ötezer forintot – kell majd hallgatói jogviszonyuk megszűnte után havonta törleszteniük. A többiek ennél kisebb összegekben törleszthetnek: az első két évben az előző évi minimálbér hat százalékát – jelenleg 3750 forintot – kell havonta visszafizetniük, majd a harmadik évtől a két évvel korábbi, havi átlagjövedelmük hat százalékát (ha ez kevesebb, mint a minimálbér hat százaléka, akkor a minimálbér hat százalékát kell törleszteniük továbbra is). Magas felvételi pontszámok az orvosegyetemeken Lapzártánk idején eldőlt, hogy a jelentkezők közül kit melyik egyetemre vagy főiskolára vettek föl. Az interneten már publikált adatok szerint a legmagasabb pontszámmal a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának orvos szakára lehetett bejutni: az államilag finanszírozott képzéshez 137, a költségtérítéseshez 135 pontot kellett a felvételizőknek összegyűjteniük. Pécsett és Debrecenben ugyanehhez állami támogatás esetén 134, költségtérítésnél 100, illetve 110 pont volt szükséges. Szegeden ennél kiegyensúlyozottabban alakulnak a számok: államilag finanszírozott képzéshez a leendő hallgatóknak 133, költségtérítés esetén 132 pontot kellett elérniük.